Van pár csomópont, ahol nagyon megizzadnak a debreceni tanulók

Van az a jelenet a Csupasz pisztolyban, amikor Frank Drebin leint egy tanulóvezetőt, hogy mögé beülve egy másik autót üldözzön. Tükör, index, mondja az oktató, és már indulnak is, Stephanie, a sofőr pedig először kicsit görcsösen, de később gátlásaitól megszabadulva lép a gázra, és egy-két életveszélyes helyzeten átnavigálva végül utol is éri a szökevényt.

Ha robbanással végződő hajszával járó extra stresszt nem is, azért néhány feszült pillanatot a jogosítványszerzés előtt álló vezetők is átélnek a debreceni forgalomban. Persze, nincs autós, aki tanulóként egy percig sem izgult az éles bevetésen, de vannak olyan gócpontok a városban, amiktől kifejezetten tartanak az itt tanulók, és léteznek olyan forgalmi helyzetek is, melyekbe az átlagosnál jóval nehezebb belerázódni. Ezek jellegzetességeiről, a gyakorlott sofőrök kezdőkhöz való hozzáállásáról és Debrecen „tanulhatóságáról” Koroknai Árpádot, a Koroknai Autósiskola gépjárművezető-szakoktatóját kérdeztük.

Több sáv, több bökkenő

A szakember érdeklődésünkre összesen négy olyan bajos debreceni csomópontot, útszakaszt emelt ki, amely gondot jelenthet a zöldfülűeknek.

- A legnagyobb nehézséget az Egyetem téri körforgalom okozza, sokszor el kell mennünk arra, hogy átlássák a tanulók. Ott több sáv is van, és nem mindegyikből lehet valamennyi kihajtónál továbbhaladni – magyarázta, hozzátéve, hogy a megfelelő sáv kiválasztása azért okoz problémát a tanulóknak, mert a közúti jelzőtáblán látott információkat nehezen ültetik át a gyakorlatba.

Koroknai Árpád szerint a Nyíl utca és a Hadházi út találkozása is hasonlóan kemény dió. Ez a tény egyáltalán nem meglepő: itt sokszor még a rutinos vezetők is megakadnak, illetve az is árulkodó, hogy olvasóink egy tavalyi szavazáson ezt választották Debrecen legveszélyesebb csomópontjának. Ahogy arról nemrég portálunk is beszámolt, ennek az állapotnak már látni a végét, a kereszteződést ugyanis hamarosan átépítik, ennek előkészítéséhez a napokban hozzá is kezdtek. A szakoktató úgy véli, az út minősége, az útburkolati jelek kvázi hiánya és a nagy forgalom állítja itt kihívások elé a diákokat.

Koroknai Árpád egy, a Bartók Béla úti rutinpályától nem messze lévő helyszínt is megemlített, egész pontosan azt a kereszteződést, ahol a tócóvölgyi vasútállomás útja becsatlakozik a Kishegyesi útba. Elmondása szerint itt a balra kanyarodás teszi próbára a kezdő sofőröket. – Már nagyon halványak a terelő- és záróvonalak, ráadásul fogadósáv is van, ami nem szokványos dolog – részletezte, de a 2017-ben egyirányúsított Szent Anna és Kossuth utcákat is a kihívást jelentő szakaszok közé sorolta.

Előfordulnak azonban olyan forgalmi szituációk is, melyek ugyan nem kifejezetten Debrecen-specifikus jelenségek, de azért az itt tanulókat is rendesen megizzasztják.

A szakoktató szerint ilyenek például az Egyetem tér apropóján már említett többsávos körforgalmak, de más példákat is hozott.

Dupla sávos balra kanyarodásnál a tanulók eleinte szinte mindig behúzódnak a belső sávba, mert egysávos kanyarodásnál így szokták meg. Ezen hiba kiküszöbölése akkor lehetséges, ha a tanítvány már „lát az úton”, azaz a vezetés mellett folyamatosan monitorozza és értelmezi is a táblákat, melyek elárulják, honnan hová kell érkezniük. Koroknai Árpád elmondta, erre nagyon nehéz ráállítani őket.

Hasonlóan komplikált helyzet még, ha egy kereszteződésben egy sáv kanyarodik balra, és az terelővonallal a belső sávba vezeti a tanulót (ilyen visz például a Bartók Béla útról a Böszörményi útra, ha a Füredi út felé fordulunk). A jobbra tartás miatt alapesetben a szélső sávba kellene érkezni, de ez ilyen helyzetekben megváltozik. A sávtartás mellett a kisorolás is macerás lehet, és a türelmetlen autósok miatt akár balesetveszélyes szituációk is előfordulhatnak.

Az egyirányú utcák is mumusnak számítanak, főleg, ha szélesebb az úttest. A KRESZ szerint jobbra vagy egyenesen jobb szélről, balra bal szélről kell továbbhaladni ezekben a helyzetekben, és ha elég széles az aszfalt, irányjelzővel kell átsorolni. A szakember szerint itt a felfestések hiánya okozhat gondokat a kezdőknek, ez a jelenség inkább az óvárosi részen jellemző.

Előfordul, hogy az út melletti faágak kitakarják a jelzőtáblákat, és emiatt későn vagy egyáltalán nem látja meg azokat a tanuló. A szakoktató szerint volt már olyan, hogy szóltak ilyesmiért az illetékeseknek, akik intézkedtek, és orvosolták a problémát a jelzett helyszínen.

Mindenki volt kezdő

A szakoktatótól megtudtuk, tapasztalatai szerint nincs olyan pontja Debrecennek, ahol éles vizsgahelyzetben kiugróan magas a bukási arány. Maximum az Egyetem téri körforgalom foghat ki a tanulókon, ha nagy a forgalom, és a diákok nem tudják megválasztani, mikor hajthatnak még be. Egy bizonyos feladattípus viszont az átlagnál többször áll a jogosítványszerzés útjába. – A tanulók a legjobban a parkolástól félnek. Hiába tudjuk, hogy steril körülmények között szépen megcsinálja, jól kezeli az autót, a vizsgán parkolási feladatnál mégis előjön a stressz. Az én tanulóimnál talán emiatt volt a legtöbb bukás: rossz helyet választott, belekavarodott, és vagy feladta, majd megállt, vagy addig igazított, hogy már bele kellett avatkozni – árulta el Koroknai Árpád, akit természetesen arról is megkérdeztünk, szerinte mennyire türelmes a többi sofőr, ha tanulóvezetővel fut össze a forgalomban.

- Általánosságban nem jelenteném ki, hogy türelmetlenek, viszont besorolásnál nem mindig előzékenyek, ha meglátják a „T” betűt a járművön – mondta a szakoktató, majd hozzátette, úgy gondolja, hogy

az autóstársak munkába és munkából hazafelé sietve, tehát a reggeli és délutáni órákban a legkevésbé türelmesek, a kettő közötti időszak a kezdők szempontjából azért kényelmesebb.

- Kívülről nem lehet megállapítani, hogy egy tanuló hány óránál tart. Mi viszonylag korán, kilenc óra alapoktatás után már szoktunk mozogni a forgalomban. Az elején sokkal nehezebben, egy kicsit lassabban indul el a tanuló, döcögősebben megy minden dolog. És ha még erre rájön egy dudaszó, egy mutogatás, vagy esetleg bevágnak elénk, az nagyon nagy stresszt tud okozni. Ezt helytelennek tartom, mert mindenki így kezdte, és ezt felejtik el sokan – összegezte Koroknai Árpád. Zárásként megjegyezte: az autószám helyi növekedésével egyre nehezebb dolga van a diákoknak, de Debrecent és az itteni útvonalakat alapvetően jól tanulhatónak tartja.

Raffer Attila

A figyelem a kulcs

Egy munkatársunk szintén jogosítványszerzés előtt áll, éppen a forgalmi vizsgázás szakaszában tart (bár, mint megírtuk, ezeket a járványügyi intézkedésekkel összhangban egyelőre felfüggesztették). Arra kértük, ossza meg velünk az autóban átélt tapasztalatait, és adjon néhány tippet a megmérettetésre készülőknek.

- A forgalmi vizsga mindenkinél más, mindenkire máshogy hat – értem ezt forgalmi helyzetre és pszichésen is. Minden vizsgám elsőre sikerült, így rajtam volt a nyomás, hogy ezt a megmérettetést is elsőre megugrom. Hát nem így lett. A megfelelési kényszer másoknak és önmagunknak, plusz stresszfaktor. Ezt kell kizárni, mert bizony akár a biztos bukást is okozhatja, legyünk bármennyire ügyesek – szögezte le kolléganőnk, aki egy másik fontos tanáccsal is szolgált a közeljövőben vizsgázóknak: – Csak magunkra, az oktatóra és a forgalomra figyelni – és még egyszer mondom figyelni, nagyon figyelni.