Koronavírus: mennyire befolyásolhatja az egyes szerződéseket a járvány?

A koronavírus-járvány az idei évben sok mindent felülírt, szinte nincs olyan ember, akit valamilyen módon ne érintene. Dr. Nemes Imre ügyvédtől arról érdeklődtünk, mit tehetünk, ha valamely szerződésbe foglaltakat a koronavírus-járvány hatásai miatt nem tudjuk teljesíteni.

– A szerződési jog egyik legfontosabb alapelve, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell, így tehát a felek csak külső, előre nem látható okokra nézve szabadulhatnak a szerződéses kötelezettségek teljesítése alól. Ha felmerül a kérdésben meghatározott helyzet, amely alapján valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz a külső nem várt körülményre vonatkozó érvényes rendelkezést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Ennek hiányában, vagy ha az így lefektetett szabályok túl általánosnak minősülnek, akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni – fogalmazott.

„Nem lehet tehát általánosságban a koronavírus-járvány hatásaira hivatkozva minden szerződésben vállalt kötelezettség alól mentesülni.”

– Ezzel kapcsolatban érdemes konzultálni jogi szakemberrel, főként azért, mert mindig az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell az ügyet megítélni és a problémát kezelni. Egy jól előkészített szerződés nagyon sokat tud segíteni egy ilyen típusú probléma megoldásában. Nem mindig megfelelőek az – akár az interneten is megtalálható – általános „szabványszerződések” – ismertette.

Természeti katasztrófák

Sokszor nem világos, hogy mikor beszélhetünk vis maior körülményről, ezért is érdeklődtünk a szakembertől: fennáll-e jelenleg – a vírus miatt – vis maior körülmény a szerződések vonatkozásában?

– A bírói gyakorlat kidolgozott egy átfogó fogalmat a jelenség körülírására. Ennek értelmében „a vis maior kifejezés olyan természeti vagy emberi eredetű ellenállhatatlan erőt jelent, amely abszolút jellegű, az emberek számára elérhető eszközökkel el nem hárítható, és amelynek eredményeképpen a szerződések teljesítése – akár részlegesen vagy időlegesen, akár teljesen vagy véglegesen – lehetetlenné válik”.

„Ebbe a körbe esnek többek között a természeti katasztrófák, (földrengés, tűzvész, járvány stb.), bizonyos politikai-társadalmi események (háború, forradalom stb.), meghatározott állami-hatósági intézkedések (embargó, bojkott stb.)”

– tisztázta, mit is jelent a kifejezés, majd válaszolt a kérdésre.

– Általánosságban, minden szerződésre irányadó választ arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány vis maiornak tekinthető-e, nem lehetséges adni. Minden esetben előzetes és alapos egyedi vizsgálatot igényel, hogy az adott jogviszony esetében önmagában a járvány vagy az ahhoz kapcsolódó jogi és hatósági korlátozások, intézkedések minősülnek-e vis maior hatásnak. Ahhoz, hogy megalapozottan megállapíthassuk, hogy a koronavírus-járvány vis maior hatásnak minősül-e egy adott szerződés teljesítése vonatkozásában, illetve hogy ilyen esetben a nem vagy nem szerződésszerűen teljesítő fél milyen felelősséggel tartozik, elsődlegesen az összes körülményt és az adott szerződés erre vonatkozó szabályait kell együttesen értékelni. Amennyiben vita van a felek között a vis maior helyzet megítélése vonatkozásában, és peres eljárásra kerül sor, a bíróság jogértelmezése lesz az irányadó az adott helyzetben – mondta.

A szakember hangsúlyozta, abban a szerencsés esetben, ha az érintett szerződés rendelkezik úgynevezett „vis maior klauzulával”, akkor a felek megfontoltságuknak köszönhetően számba vették azokat a körülményeket, eseteket, amelyek bekövetkezésekor veszélybe kerülhet a szerződés teljesítése.

„Ebben az esetben ezek a klauzulák rendezik a kockázatok viselését azon események bekövetkezése esetében, amelyek egy vagy több szerződő fél ellenőrzési körén kívül esnek.”

– Ezek a rendelkezések továbbá mentesíthetik az adott felet a szerződés teljesítése vagy a nem szerződésszerű (jellemzően késedelmes) teljesítés következményei alól, ha a szerződésszerű teljesítést olyan körülmény gátolja, amelyet nem tud vagy nem tudott észszerű, az adott helyzetben általában elvárható intézkedésekkel elkerülni vagy elhárítani. Egy jól megfogalmazott „vis maior klauzula” kiterjedhet azokra a külső körülményekre, amelyet a felek vis maior helyzetnek ismernek el, egyúttal meghatározza azokat az eseményeket is, amelyeket nem sorolnak ebbe a kategóriába. Ezen túlmenően a felek, a vis maior rendelkezések körében, meghatározzák az oksági kapcsolatot a szerződésszegés és – esetünkben – a koronavírus-járvány között, illetve meghatározhatják az adott körülmény bekövetkezése esetén követendő eljárási szabályokat, a kárenyhítési, kármegelőzési szabályokat, a tájékoztatási, bejelentési kötelezettség terjedelmét is. A fentieken túl még számos egyéb szabályt rögzíthetnek a szerződő a felek, például egy pandémiás helyzet kialakulásának esetére. Ennek alapján mindenképp érdemes egy jól képzett, szerződéses ügyekben jártas ügyvédhez fordulni a szerződések megkötésével kapcsolatban. Összességében elmondható, hogy vis maior helyzet csak akkor állapítható meg, ha a helyzet szerződés fő tárgyát érintően akadályozza, ellehetetleníti a feleket a szerződés teljesítésében, és nem csak valamely részszolgáltatásban – nyomatékosította.

Kártérítési felelősség: mentesülhetünk?

A szerződésszegéssel okozott károkért több esetben kártérítési felelősséggel tartozunk; ezen kötelezettség alóli mentesülésről is beszélt dr. Nemes Imre ügyvéd. – A Polgári törvénykönyv alapján a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének elmaradása a szerződés megszegésének minősül. Az ebből eredő károkat a szerződésszegéssel érintett félnek meg kell térítenie, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A fenti három kimentési feltétel együttes (konjunktív) fennállása szükséges ahhoz, hogy a vis maior következtében szerződésszegő fél a felelősség alól az alábbiak szerint mentesüljön – nyilatkozta a Naplónak.Károkozó körülmény– A szerződésszegést okozó körülmény „a szerződésszegő fél ellenőrzési körén kívül esik”, azaz például a Covid–19 mint természeti katasztrófának minősülő világjárvány vis maiornak minősülő eset lehet – ismertette.

„A szerződésszegést okozó körülmény „a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható”, azaz azt szükséges bizonyítani, hogy a szerződéskötés idején, objektív mércével mérve, egy világjárvány kitörése nem volt előre látható.”

– Ez a fajta előre nem láthatósági követelmény a vis maior helyzetek tekintetében nagyobb eséllyel megáll, bár vannak/lehetnek olyan helyzetek, ahol ez sem feltétlenül igaz. A jelenlegi ismereteink alapján tervezve a jövőt, a Covid–19-járvány közegészségügyi megítélése és az ellene való védekezés állapota alapján feltételezhető, hogy a vírus valamilyen formában még visszatérhet és további problémákat okozhat. Ebből kiindulva a 2020-ban megkötött vagy a jövőben megkötendő szerződések esetén a feleknek továbbra is számolniuk kell a koronavírus globális jelenlétével és az ahhoz kapcsolódó hatósági intézkedésekkel. Végül bizonyítani kell azt is, hogy a szerződésszegést elkövető féltől „nem volt elvárható, hogy a károkozó körülményt (a vis maior helyzetet) elkerülje, vagy az ennek következtében okozott kárt elhárítsa”. Ez egy, a szerződésszegés időpontjában vizsgálandó feltétel, amely azt kívánja meg, hogy az érintett fél minden észszerű és szükséges lépést és intézkedést megtegyen a vis maior körülmény elkerülése, illetve az ennek következtében okozott kár elhárítása érdekében – mondta.

Mikor módosíthatja a bíróság a szerződést?

– A bíróság csak rendkívüli esetben „nyúlhat bele” a felek magánjogi viszonyaiba, meghatározott feltételek együttes fennállása esetén. E feltételekkel kapcsolatban konkrétumokkal szolgálhatunk, ugyanis a Polgári törvénykönyv tartalmazza ezeket. Így a tartós jogviszonyban (például a hosszabb időre kötött használati kötelmek, hosszú lejáratú hitel- és kölcsönszerződések stb.), a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható azzal, hogy a fél a körülmények megváltozásának lehetőségét nem maga idézte elő, és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe – emelte ki dr. Nemes Imre. A feltételek fennállása esetén a bíróság a felek kérelmére módosíthatja a szerződést, azonban meg kell jegyezni: a bírósági gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a bírósági szerződésmódosítás egy rendkívül kivételes eszköz, amely nem szolgálhat valamely fél rendes üzleti kockázata körébe eső körülmények enyhítésére vagy azok továbbhárítására.

Nagy Emese