Közel hatvan éve magasodik fölénk a debreceni ufó

Aki a Dobozi-lakótelepen jár, egészen biztosan szemet szúr neki az ott található, égbe nyúló víztorony. Nem is lehet ez másként, hiszen a monumentális objektum magára vonzza a tekinteteket. Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a Naplónak elmondta, a debreceni ufóként is emlegetett masszív, vasbeton szerkezetű létesítmény 40 méter magas, és 12 tartóoszlopon áll, melyek egy 30 méter átmérőjű tányért tartanak. Ez egy 3 ezer köbméter nagyságú, osztott vízterű magaslati tároló, melyben 3 ezer köbméter víz fér el.

A teljes víz és medence 15 millió kilogramm, ami 9 ezer 375 darab négy emberrel teli, vagy közel 10 ezer utas nélküli magyar gyártmányú, japán autó tömegének felel meg.

A víztorony 1963 decemberére épült meg, az akkor csúcstechnológiának számító csúszózsalus módszerrel. Érdekesség, hogy a toronyba csak gyalog lehet feljutni csigalépcsőn, ottjártunkkor ezekből egyik kísérőnk 250-et számolt.

– A víztornyok egy város víz­ellátó rendszerének meghatározó részei. A tároláson túl az az alapfeladatuk, hogy a hálózati nyomást biztosítsák. A magasságuk is fontos, hiszen egy bar 10 méter magas vízoszlopnak felel meg. Mivel ez a víztorony 40 méter magas, ezzel tudjuk biztosítani azt, hogy 4 bar körüli nyomás legyen azon a környéken, melyet ellát. Fontos feladata még, hogy kiegyenlítse a fogyasztás és a szivattyúzás közötti különbséget – ismertette a vezérigazgató.

A szivattyúk szerepe

Megtudtuk, hogy a szivattyúk meghatározott mennyiségű vizet szállítanak adott idő alatt. A példa kedvéért legyen ez 50 köbméter/óra. De mi a helyzet akkor, ha a fogyasztás több mint 50 köbméter? Ebben az esetben az történik, hogy a tárolóból pótlódik a pluszfogyasztás. Viszont ha ugyanúgy 50 köbméter/ órát nyom a szivattyú, de a fogyasztás kevesebb, akkor a maradék víz „felmegy” a toronyba.

– Többféle megoldás is létezik a víztornyok kialakításakor, van klasszikus átfolyásos és ellennyomásos is. Ez pedig egy úgynevezett súlyponti típusú víztorony, vagyis a fogyasztás súlypontján helyezkedik el. Debrecenben az 1960-as években megnövekedtek a vízigények, nagy mértékű iparosodás kezdődött. Nőttek a fogyasztások, éppen ezért a vízmű kapacitását is növelni kellett, és szükség volt egy tárolóra. A Dobozi-lakótelep környéke fejlődött ekkor a legintenzívebben, nagy vízigénnyel, éppen ezért célszerű volt a fogyasztás súlypontjába elhelyezni – mondta.

Gorján Ferenc arról is beszélt, hogy egy víztorony működtetéséhez nagyon sok szabálynak kell megfelelni. Mivel a víz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszernek számít, nagyon fontos, hogy olyan körülmények között tárolják, melyek megőrzik a minőségét. A létesítményen például nincsenek ablakok, hogy semmilyen biológiai folyamat ne indulhasson el. Fontos továbbá, hogy a víz csak egy napig lehet a tárolóban, ezért folyamatosan mozgásban van. Meghatározott vízmintavételi tervek alapján pedig rendszeresen ellenőrzik annak minőségét.

Három telep

– A 2. számú vízműtelepen napi 24 órában diszpécserek, vízműgépészek üzemeltetik a kutakat, a szivattyúkat és a víztornyot is. Pár percenként érkeznek a különféle adatok, melyek meghatározzák a távvezérlést. Nagyon fontos, hogy a megfelelő mennyiség, nyomás és minőség mindig biztosítva legyen. Ezeket folyamatosan nyomon tudják követni. Ha például valahol csőtörés van, hirtelen leesik a vízszint, amit pótolni kell – mondta a szakember.

Debrecen lakosainak egyébiránt három vízműtelep működtetésével biztosítják a kívánt mennyiségű és megfelelő minőségű ivóvizet. Az 1. számú vízműtelep a Balmazújvárosi úton áll rendelkezésre, ahol kutak találhatók, és a KFCS (Keleti-főcsatorna) vezetékkel érkezik a víz. A Nagyerdőn van a 2. számú – talán legjelentősebb – vízműtelep, ahol több mint 30 működőképes kút üzemel. A 3. számú régen a konzervgyáré lett volna, de fennakadt, a 4. számú pedig a Vámospércsi úton működik.

Nem alakítanak belőle közösségi teret

Többször felmerült a közbeszédben, hogy megnyitják a Dobozi-lakótelepen található víztornyot a nagyközönség számára is, és egyfajta közösségi térré alakítják. Gorján Ferenc azonban eloszlatta az erről szóló pletykákat. – A víztorony öregszik, közel 60 éves, folyamatosan figyelni kell az állapotát. Mivel dinamikusan mozog benne a víz, nagyon kell figyelni a szigetelésre, és egyéb karbantartási munkálatokra. Személy szerint és az előírások miatt sem támogatom, hogy funkcióján túl használják, hiszen ez egy objektum, ami meghatározza Debrecen 200 ezer lakosának a vízellátását. Nem véletlenül van kerítéssel elkerítve, hiszen bármilyen szennyeződés vagy rongálás komoly károkat okozhat benne – mondta végezetül.

Igazi élményközponttá vált

Debrecen legnépszerűbb víztornya a Pallagi úton található, mely az utóbbi években valódi közösségi térré nőtte ki magát. Az „öreg hölgyként” is emlegetett Nagy­erdei Víztorony 1913-ban épült Fried Adorján tervei alapján. Az idők folyamán meglehetősen leromlott állagú építményt mintegy öt esztendeje újították fel, és azóta vált nemcsak a turisták, hanem a debreceni lakosok kedvelt találkozóhelyévé is. A víztorony leginkább koncerteknek, időszaki tárlatoknak és előadásoknak ad otthont, de remek kikapcsolódást nyújt egy átlagos hétköznapon is. Kellemes idő esetén például a Víztoronykertben is ejtőzhetünk, és élvezhetjük a természet közelségét. A 34 méter magasan található kilátójából – melyhez 207 lépcsőn lehet feljutni – lenyűgöző panoráma nyílik a környékre. Az önmagában is esztétikus létesítményt gyakran fényjátékokkal világítják meg, így még impozánsabb látványt nyújt a Nagyerdő szívében.

Vass Kata