Megtízszereződött a darvak száma a Hortobágyon

Ugrásszerű növedekést tapasztaltak a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei az idei darupopulációban. A markáns létszámváltozás hátterében logikus magyarázat húzódik.

Nálunk, embereknél legtöbbször fej- vagy ízületi fájdalmakat okoz az időjárás-változás, a madarak azonban sokkal kifinomultabb érzékekkel észlelik a légnyomás módosulásaitA hónap közepén átvonult egy hidegfront, amely során sarkvidéki eredetű levegő árasztotta el Közép-Európát. A front mögött hatalmas kiterjedésű anticiklon keletkezett felettünk. Ennek következtében az északnyugati irányból közelítő hidegfront megjelenése előtt a Kárpát-medencében magas légnyomású terület alakult ki. Így az Európa északkeleti része felől érkező darvak még az újabb front által okozott tényleges lehűlés előtt megérkeztek a Hortobágyra. Számukra fontos ez az időzítés, hiszen így a szelek tolóhatását kihasználva, kisebb energiafelhasználással tudták legyőzni a távolságot – " target="_blank" rel="noopener noreferrer">ismertette a jelenség tudományos hátterét közösségi oldalán a nemzeti park igazgatósága.

A darvak szeptember végi óriási létszáma egyébként nem példanélküli. Az elmúlt évtizedben három ízben is tapasztaltak hasonló jelenséget annak ellenére, hogy egyébként ilyen mennyiségben inkább október első harmadában találkozhatunk a darvakkal a Hortobágyon.

A Hortobágy pusztái, halastavai és egyéb vizes élőhelyei a darvak európai vonulásának legnépesebb szárazföldi pihenőhelyeként ismertek. A Magyarországon átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágyon vonul át, és hónapokat töltenek el itt – olvasható a nemzeti park honlapján.

A rekord értékek oka lehet a sikeres fészkelési szezon, vagy a vonulás időbeli fáziseltolódása a korábbi évhez képest, de a vonulási útvonalak közötti populációs átrendeződés is.

A vonulási időszak szeptemberben, az északi költőterületek időjárásának hidegebbre fordulásával indul be, és az újabb lehűlések egyre nagyobb állományokat hoznak mozgásba. Bár nem is igazán a hideg, hanem a táplálékbázis beszűkülése lehet a végső kiváltó ok. A vonulási útvonalak kialakulását sok tényező befolyásolhatja. Döntő lehet azonban, hogy a fiatal egyedek hogyan sajátítják el a tudást az idősebb madaraktól, illetve a potenciális vonulási útvonal pihenőhelyein rendelkezésre álló táplálék és sekélyvizes élőhely mennyisége is.