A határ mentinek áll a zászló

Zöldre állította a kormány a Püspökladány-Biharkeresztes vasúti pálya (a 101-es vasútvonal) villamosításának a szemaforját azzal, hogy a hétfői Magyar Közlönyben megjelent a munkálatok elvégzéséről és a költségek emeléséről szóló kormányhatározat. Vitányi István, Bihar országgyűlési képviselője a Naplónak elmondta: az Európai Unió és a magyar állam közös finanszírozásában, 64,9 milliárd forintért megvalósuló pályakorszerűsítés várhatóan 2021 tavaszán kezdődik, és a tervek szerint 2023. július 31-ére fejeződik be. Ugyancsak a képviselőtől tudjuk, hogy a megyénk békéscsabai és szegedi közúti gyorsforgalmi összeköttetését biztosító M47-es autóút a jelenlegi ismeretek szerint Gáborjánnál ágazik majd ki az M4-es sztrádából, és az országhatár mentén, azzal szinte párhuzamosan halad majd Gyula, Békéscsaba irányába.

– Ennek nagyon jó esélye van – jelentette ki felvetésünkre Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, akitől az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Berettyóújfalu közötti szakaszának építéséről is érdeklődtünk. – 2021–2022-re lesznek engedélyes tervek, utána már forrás kérdése a kivitelezés kezdete – tette hozzá.

Nagyon régóta várják a térség lakói a 101-es számú vasútvonal korszerűsítését, villamosítását.

A pályáról tudni kell, hogy az 1970-es évek elején még olyan jó állapotban volt, hogy a Báránd és Sáp közötti hosszú egyenes szakaszán állították fel a gőzmozdony országos rekord­sebességét.

167 kilométer/órával száguldott a gőzös. Azóta olyannyira leromlott a sínpár állapota, hogy egyes részeken éveken keresztül csak hatvannal döcöghettek a szerelvények. Később javítottak rajta, és így általában nyolcvannal haladhatnak a vonatok.

Hátha katalizátorként hat

– Még az első Orbán-kormány idején Arnóth Sándor képviselőtársammal igyekeztünk elérni, újítsák fel, villamosítsák a 101-es vasútvonalat. Akkor ezt feleslegesnek tartották, mert Romániában az országhatártól Kolozsvárig nincs villamosítva. Most azonban megjelent a Magyar Közlönyben a szakasz korszerűsítéséről szóló kormányrendelet, sőt már a kivitelező is megvan, és a vágányzárat is elrendelték. 2021 tavaszán kezdődnek a munkálatok, és az volna a kívánatos, ha a túloldalon a magyar határtól Kolozsvárig elkészülne a pálya villamosítása. Az azonban már a román fél kompetenciája. A magyarországi munkálatokról tájékoztattam az RMDSZ területileg illetékes képviselőit, hátha ez katalizátorként hathat az ottani döntéshozókra. Ismereteim szerint a pénz ott is megvan, csak még nincs kivitelező – tájékoztatott Vitányi István országgyűlési képviselő. Hozzátette: a vasútvonal korszerűsítése óriási infrastrukturális fejlődést jelent Biharnak. Ez a napokban átadott autópályával és a Debrecen-Nagyvárad között hamarosan elkészülő kerékpárúttal együtt Bihart bekapcsolja a nagy országos és európai közlekedéshálózatba.

Előnyök és hátrányok

A parlamenti képviselő szóba hozta az M47-es gyorsforgalmi utat is. Hangsúlyozta, szeretnék, ha az országhatárral párhuzamosan haladó út terve valósulna meg. Erre – hivatkozott Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárra – jó esély van.

– A döntés előtti pillanatban állunk, de nagyon jó esélye van a határ menti verziónak – ezt már Mosóczi László válaszolta a Napló kérdésére, kiegészítve azzal, hogy az M47 gyorsforgalmi fejlesztésére a NIF Zrt. megbízásából két nyomvonalra készültek el a tanulmánytervek. – A döntésnek még ebben az évben meg kell lenni, hiszen a kiválasztott nyomvonalra be kell szerezni, el kel készíteni a környezetvédelmi engedélyeket, az engedélyes terveket, utána az építési engedélyeket, kiviteli terveket. Mindkét nyomvonalnak vannak előnyei és hátrányai. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés által is preferálté a határ mentén a gazdaság vérkeringésébe olyan területeket is bekapcsol, ahol eddig azért nem volt fejlesztés, mert elkerülte a gyorsforgalmiút-hálózat, és még főútvonala sincs. De nem szabad figyelmen kívül hagynunk a partiumi települések helyzetét sem. Románia ugyan még nem tagja a schengeni övezetnek, de hál’ Istennek egyre több határállomás létesül. A határok átjárhatósága könnyebb lesz, és tudják majd a partiumi polgárok is használni ezt az autóutat. A másik nyomvonal a mostani 47-es vonalában futna. Ennek előnye, hogy relatíve nagyobb települések mellett halad, ahol jelentős ipar van. A meglévő főutat azonban, ha megfelelően felújítva, nagyobb tengelyterhelési állapotba hozzuk, ki tudja szolgálni az igényeket.

Akár több helyen is épülhetnek majd

Az M4-es gyorsforgalmi útnak elkészült a Berettyóújfalu és a nagykereki országhatár közötti, csaknem 30 kilométeres szakasza, és ezzel közvetlen sztráda-összeköttetés valósult meg Budapest és Románia között. Ugyanakkor az M4 Budapest és Abony közötti, 92 kilométer hosszú része is kész, a következő szakaszt, az Abony–Törökszentmiklós gyorsforgalmit 2022 elején adják át. Ezt követően kezdődhet el a törökszentmiklós-püspökladányi és a püspökladány-berettyóújfalui, összesen több mint 100 kilométer építése.

– Megvalósíthatósági tanulmány, nyomvonal-kiválasztás, környezetvédelmi engedély, építési engedély. Itt már az engedélyes tervek fázisában vagyunk – részletezte az építés előtti teendőket Mosóczi László. – Több verzió van a kivitelezésre, hiszen a most tervezés alatt álló szakasz több mint 100 kilométer. Ezt lehet több helyen is kezdeni. Lehet, hogy két irányból kezdjük. Ez még nincs eldöntve, figyelembe kell venni az építőipari kapacitásokat. Elsődleges szempont, hogy magyar munkaerő, magyar cégek végezzék a gyorsforgalmi építését, hiszen képesek vagyunk rá. Az engedélyes tervek készítése, az engedélyek beszerzésével együtt mintegy másfél év szokott lenni.

Kovács Zsolt

Borítókép: Az M4-es autópálya Berettyóújfalu és a román határ közötti szakaszát szeptember 4-én adták át