„Extrém sportpálya” borzolja a kedélyeket a debreceni luxushotel alatt

A pihenés és meghitt töltekezés békés szigete lenne eredetileg a Baltazár tér, melyet négycsillagos szálloda, konferencia- és művelődési központ, valamint két múzeum, lakóházak és parkok is öveznek. Ilyen a cívisváros szíve, a Nagytemplom környéke is, ahol naponta a városlakók és a turisták ezrei haladnak el.

A nappalok hosszabbodásával és az idő enyhülésével azonban ezeken a belvárosi helyeken egyre gyakrabban éles zajok visszhangoznak: gördeszkások, BMX-esek és rolleresek verődnek itt össze, és együtt hódolnak a szenvedélyüknek. Közben pedig sajnos a környezetet is pusztítják, hiszen a fa- és kőszegélyekre ugratva, és azokon egyensúlyozva nemcsak összekoszolják, hanem mind jobban rongálják is a térelemeket és az utcabútorokat (lásd a helyszíni fotóinkon).

Hasonló a helyzet a Nagytemplom körül is, ahol ugyancsak szokták koptatni a lépcsőzetet és a díszburkolatot az „extrém” sportosok. Nem törődnek a járgányaik becsapódása által keltett, hangos csattanásokkal, valamint a földet érés okozta törésekkel, szilánkosodásokkal se. Akárcsak az ott élők, istentiszteleten részt vevők és korzózók nyugalmával és a versenypályának használt építmények értékével se (amely nem kevés). És akkor a szemetelésekről még nem is szóltunk…

Rendszeres ellenőrzések

Az arra járó „civilek”, valamint a környéken élők és dolgozók panaszai nyomába eredve a Napló először a Debreceni Közterület-felügyelethez fordult. Tőzsér Gyula, a hatósági osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy a közterület-felügyelők a járőrszolgálatuk ellátása alatt napi rendszerességgel és többször, visszatérően ellenőrzik a Baltazár Dezső téren a Modem, a Lycium Hotel és a Déri Múzeum által közrefogott területet, továbbá a Kossuth tér környékét. A felügyelők felhívják a figyelmüket azoknak a személyeknek, akik az említett területeken tartózkodnak gördeszkával, BMX-szel, vagy rollerrel, hogy tartsák be a rendeletben foglaltakat.

Ha a felügyelők a helyszíni ellenőrzéseiken szándékos rongálást észlelnek, és tetten érik az elkövetőt, akkor eljárást kezdeményeznek. Tőzsér Gyula kiemelte: a közterület-felügyelők kapcsolatban vannak a MODEM Kortárs és Művészeti Központ, valamint a Kölcsey Központ biztonsági szolgálatának munkatársaival, s ha a biztonsági szolgálat munkatársai szabálytalanságot észlelnek, akkor értesítik a rendőrséget vagy a közterület-felügyeletet.

A zöldterület fogalma

A hatósági osztályvezető emlékeztetett arra is, hogy Debrecen közterületének tisztántartását és a zöldterületek védelmét az önkormányzat rendelete szabályozza. Eszerint zöldterületnek számít „a város szabályozási tervében erre a célra kijelölt terület-felhasználási egység, továbbá ilyen kijelölés nélkül is a lakosság pihenésére, felüdülésére, egészségének megőrzésére, regenerálódására, szórakozására, esztétikai élménynyújtásra, a mikroklíma javítására, a város szerkezetének tagolására szolgáló, jellemzően növénnyel borított közterület”.

A zöldterületek körébe tartoznak – a létesítőtől függetlenül – elsősorban parkok és az ezekhez kapcsolódó sétányok, továbbá az utak és terek zöldsávjai, a játszóterek, a sportpályák, a megkezdett parkosítással érintett, továbbá a roncsolódott zöldterületek, valamint az egyéb zöldnövénnyel borított vagy kerti burkolattal fedett közterületek.

Egységes önálló zöldterületi rendszernek tekintendők a Kálvin téren, a Kossuth téren, a Piac utcának az elejétől a Kossuth és Széchenyi utcákig terjedő szakaszán, továbbá a Simonffy utcának az elejétől a Halközig terjedő szakaszán, a Bajcsy Zsilinszky utcának a Piac utcától a Bajcsy Zsilinszky u. 4. számig terjedő szakaszán, a Déri téren, a Csapó utcának a Liszt és Vár utcáktól a Burgundia és Rákóczi utcáig terjedő szakaszán, a Batthyány utcán, a Petőfi téren, a Révész téren, a Kálvin téri Udvarházban, a Zamenhof utcán, a Parkerdő zárt területén, az Ady parkban, a Liszt Ferenc utcának a Blaháné utcától a Kossuth utcáig terjedő szakaszán, a Rózsa utcának a Piac utcától a Városház utcáig terjedő szakaszán parkokkal, fákkal, cserjékkel és zöldterületi sétánnyal ellátott közterületek.

Roncsolni, koszolni tilos!

Tőzsér Gyula az extrém sportosok ténykedése kapcsán a rendeletből idézve hangsúlyozta továbbá: tilos a zöldterületen, különösen a zöldterületi rendszerek területén, az ott lévő épületek (templomok, múzeumok, középületek stb.) közforgalomnak átadott teraszán, lépcsőzetén, párkányán, mellvédjén, a zöldterületi építmények, berendezések (díszkutak, virágkutak, szökőkutak, csobogók, virágágykeretek stb.) lépcsőzetén, mellvédjén, párkányán roncsoló, károsító hatással járó eszközt (különösen gördeszkát, görkorcsolyát, rollert, kerékpárt stb.) használni, a zöldterületek tartozékait összekarcolni, vésni, firkálni, azokra matricát, hirdetést ragasztani, vagy más módon rongálni.

Mit mond a deszkás?

A felügyelet válasza után, február közepének csapadékmentes csütörtök délutánján a Baltazár térre is leruccantunk, hogy beszélgessünk az ott ugráló fiatalokkal. A játékszereik által keltett csattanások hangját már a Fűvészkert utcában is hallottuk, majd pedig hamarosan azzal is szembesültünk, hogy 10–15 fiatalember cikázik le-föl a Modem, a Déri Múzeum és a Hotel Lycium közötti kőlapokon és térelemeken. Az élénken mutatványozó társaságból megszólítottunk pár férfit, akik egyike válaszolt arra a kérdésünkre is, hogy miért ott hódolnak a kedvtelésüknek.

A se az igazi, se a „művésznevét” nem vállaló fiatalember többek között elmondta: a Baltazár tér jó területnek számít, mert központi helyen van, és ők egyébként se túl hangosak – főként, hogy tapasztalataik szerint például a Modembe alig megy valaki, tehát ott biztosan nem sok embert zavarnak.

Arra a felvetésünkre, hogy rongálják a teret, elismerte, hogy az valóban nem jó dolog, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy például külföldön már sok mindent eleve úgy építenek, hogy fém védi a szegélyeket, pontosan a deszkások miatt.

Beszélgetőtársunk szerint nem normális, hogy az ország második legnagyobb városában nincsen rendes extrém pálya, miközben Hajdú-Bihar több helyén is jók épültek. Ők is eljárnak időnként Hajdúszoboszlóra, Miskolcra és Budapestre is. A fiatalember felidézte: régóta mondják az illetékesek, hogy Debrecenben is lesz pálya, hiszen már 6 éve, a Nagyerdei Stadion építésekor is ígérték, és egyébként az interneten is közzétett tervek jók, csak éppen ők már nem nagyon hisznek abban, hogy meg is valósulnak.

Jogi ügy is kerekedett

A rongálásokkal kapcsolatban a Napló megkereste a Tiszántúli Református Egyházkerületet is. A Szirák Sára sajtóreferens által elküldött válaszlevél hangsúlyozza: a Kossuth tér közterület, viszont a Nagytemplomot körbevevő rész (podeszt), valamint a lépcsősorok az egyházközség magánterületének számítanak. „A gördeszkázó vagy korcsolyázó fiatalok elsősorban a hangoskodásuk miatt lehetnek zavaróak, mindenesetre hozzá kell tenni, hogy ezeket szóban mindig jelezzük feléjük, és kérésünknek jellemzően eleget szoktak tenni.”

„Néhány példa volt már arra, hogy a Nagytemplom falát vagy podesztjét összefirkálták graffitifestékkel vagy alkoholos filccel, ebből néhány évvel ezelőtt már jogi ügy is kerekedett.”

Az egyházkerület válasza a Napló kérdésére kitér továbbá arra is, hogy „főleg a nyári hétvégéken gyakori, hogy a templom lépcsőjén szemetet hagynak, ezt a problémát már több alkalommal jeleztük a közterület-felügyelők számára”.

Új extrém parkok épülnek

A belváros fenti problémájára talán némi megoldást nyújthat majd a debreceni önkormányzat képviselő-testületének csütörtöki közgyűlésén elfogadott előterjesztés is. Eszerint hosszabb távon Extrémsport Park létesül önkormányzati forrásból a Tócóvölgyben, ahol egyebek mellett a görkorcsolyázók, a gördeszkások és a kerékpársport iránt érdeklődők is jól érezhetnék magukat.

A Derék utca 33. szám alatti területen szabadtéri triál-, BMX pumpa-, BMX freestyle- és kerékpáros tanulópálya is létesülne.

Ugyanakkor ahhoz is hozzájárult a grémium, hogy Pallagon kerékpáros központ épüljön a magyar állam finanszírozásában, 400 millió forintért. A beruházás a város tulajdonában lévő 24 hektáros, a Debreceni Labdarúgó Akadémia, a Nagyerdő és a 4-es számú főút által határolt, jelenleg szántóként használt területen valósulhat meg. Ennek a fő eleme egy csaknem 2 kilométer hosszú, 3, 4 és 6 méter széles, önmagába záródó, jellemzően aszfaltborítású pálya, úgynevezett országúti edzőkör lesz. Ezen felül ott cyclocross/mountainbike-pálya, oktatópálya, BMX/triálpark, továbbá BMX mobil pumpa pálya is megvalósulna.

Vass Attila