2020.02.06. 08:37
Új NAT: Wass Albert, Szabó Magda és digitális ismeretek
Az óraszámok csökkentek, van, ahol a tananyag is változott.
Fotó: Illusztráció / Shutterstock
Elkészült a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) – jelentette be Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere január 31-én Budapesten. A tárcavezető úgy fogalmazott: a módosított NAT a jelennek és a jövőnek készült, a múlt értékeire épít – olvasható az MTI híradásában. Az új Nemzeti alaptanterv kapcsán Szabó Gyulával, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagjával beszélgettünk.
Felmenő rendszerben
– Érzékelhető, hogy a közoktatás új kihívásainak megfelelően szakmai, tartalmi és módszertani megújulást mutat a Nemzeti alaptanterv. Alapjaiban nem memorizálásra, hanem a kompetenciaterületek erősítésére helyezi a hangsúlyt az új NAT. A felnövekvő nemzedék már az alkalmazható és megújuló, a piaci igényeknek megfelelő tudást igényel. Többek között ez is kikényszerítette a változást – hangsúlyozta Szabó Gyula.
Az új NAT-ot felmenő rendszerben vezetik be az első, ötödik és kilencedik évfolyamban. Az alaptanterv három részre tagolható: egy általános területre, egy kerettantervi, valamint egy műveltségi és tantárgyi tartalmi tartalmakat leíró részre.
– Az általános részben a célfeladat-meghatározás és alapvetések vannak. Az átjárhatóság, továbbá a tartalmi egység, a nemzeti jelleg, a család szerepének hangsúlyozása, az egyénre szabott tanulási lehetőségek kiemelése, a képességkibontakoztatás, a tanulói kompetenciák fejlesztése szerepel benne. Megfogalmazza ugyanakkor az általános rész a kulcstanulói kompetenciákat is: ez a tanulási, kommunikációs, digitális, matematika gondolkodási, személyes és társas kapcsolati, valamint a munkavállalói és innovációs vállalkozási kompetenciákat jelenti. Ezek, ahogy haladunk első osztálytól a tizenkettedik felé, egyre változatosabb formában jelennek meg – összegezte az első rész tudnivalóit az elnökségi tag.
Kevesebb óraszám
Szabó Gyula így folytatta: a második részében a NAT meghatározza a kerettantervi kötelező óraszámokat, valamint a szabadon felhasználható órakeretet is. Szinte mindegyik évfolyamon csökkent a tanulók kötelező óraszáma, ami egy hosszú egyeztetés és kompromisszum eredménye, ugyanis amikor a tantárgyi érdekek ütköznek, akkor senki sem szívesen lép vissza – hangsúlyozta az Epreskerti Általános Iskola intézményvezetője. A kerettanterv szabadon felhasználható része teszi lehetővé, hogy továbbra is sokszínű, egyedi és változatos, ugyanakkor mégis átjárhatóak legyenek a közoktatási intézmények.
Az óraszámok tekintetében a legmagasabb csökkenés a negyedik évfolyamnál tapasztalható: korábban 27 volt a kötelező heti óraszám, ez 25-re mérséklődött, ami 23 alap, valamint két szabadon felhasználható órából tevődik össze. Gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy hetet öt munkanappal számolunk, akkor naponta maximum öt órája lehet a negyedikeseknek.
A NAT harmadik részében a tartalmi lebontás található, ami a műveltségi területek és a tantárgyak évfolyami és szakaszszintű tartalmi követelményeit tartalmazza. Több helyen a tananyag tartalmában is átalakítás történt, volt, ahol csökkentettek a tananyagon.
Szakmai vélemények mentén
Szabó Gyula a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagjaként az új NAT véleményezésére is felkérést kapott.
– Széles körű szakmai egyeztetés előzte meg a bevezetést, például a Nemzeti Pedagógus Karban a szakmai tagozatokban véleményeztünk. Mintegy ötezer pedagógus véleményét kértük be a tagozatokon keresztül, ezeket összegeztük, majd eljuttattuk az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Kifejezetten szakmai vélemények voltak, amiből többet be is építettek az új NAT-ba – tudatta az intézményvezető, aki két területet véleményezett. – Az egyik a digitális ismeretek volt, ami új tárgyként harmadik évfolyamtól lép be, s végigmegy a tizenkettedik évfolyamig. Ez több mint a régi informatika, hiszen ebben már a digitális eszközhasználat és az etikus digitális környezet kialakítása is feladat. Utóbbinál gondoljunk csak arra, hogy az online térben milyen veszélyek leselkednek fiataljainkra. Azért kaptam éppen ezt a tárgyat, mert az általam vezetett Epreskerti Általános Iskola a régió egyetlen emelt szintű informatikai alapiskolája, s az országban is csak három ilyen van. A szakomnak megfelelően véleményezhettem a földrajz tantárgyat is, melyet alap- és középfokon is taníthattam már – mondta el a pedagógus.
2020. április 30-ig minden közoktatási intézménynek módosítania kell a pedagógiai programját, valamint a helyi tantervét is át kell dolgoznia. Ezt követően el kell indítani a továbbképzéseket is, hogy a pedagógusok az új módszertani és tartalmi követelményeknek és kihívásoknak is megfeleljenek.
A társadalomföldrajz felé
Szabó Gyula a földrajz tantárgyat érintő változásokra is kitért.
– A földrajznál az az érdekes, hogy a természetföldrajzból fokozatosan lép át a társadalomföldrajz irányába. Határmezsgyére került a tantárgy: elsőtől hatodik osztályig a természetföldrajz a domináns, itt a környezetismeret, a helyi környezetünk megismerése, észlelése a fontos, majd hetedik osztálytól vált a társadalomföldrajzra. Érettebb korban már jobban fel tudják dolgozni a tanulók ezt a tananyagot, így megjelenik a gazdaságföldrajz, a globalizáció, a népesedés, gazdasági szerkezetünk, közgazdaság, európai uniós ismeretek, és a piaci szereplőkkel is megismerkednek a tanulók. A földrajz mutatja, hogy a tantárgy hogyan alakul át az országunkat érintő globális kihívásoknak megfelelően – hangsúlyozta a szaktanár.
Új tárgyként lép be a digitális ismeretek
Az új kerettantervnél új tantárgyak is belépnek, ilyen például a digitális ismeretek, mely a harmadiktól egészen a tizenkettedik osztályig elkíséri a tanulókat.
– Az informatika még markánsabban tükrözi azt a változási igényt, ami az új NAT-ot életre hívta. A tantárgy digitális ismereteket, eszközhasználatot is takar, majd nyolcadik osztály környékén már megjelenik a programozás, a robotika – tudatta Szabó Gyula. Hozzátette: Ma már a közoktatásba belépő gyerekek élő digitális tudással rendelkeznek. – Szülőknek és pedagógusoknak egyaránt alkalmazkodni kell hozzájuk, ennek megfelelően alakítjuk át a közoktatási rendszerünket, így a NAT-ot is. Véleményem szerint nincs messze az az idő sem, amikor a hagyományos nyomtatott tankönyvek nagy részét felváltja a digitális tankönyvek új generációja. A digitális technika folyamatosan fejlődik. Gondoljunk csak a robotokra, számítógépekre, tabletekre, okostelefonokra, 4D-s VR technikával ellátott szettekre, 3D-s nyomtatókra! Olyan új informatikai generációs eszközök jelentek meg, melyek használatát meg kell ismerni a pedagógusoknak és a szülőknek is, hiszen a diákok ezeket már magabiztosan kezelik– véli Szabó Gyula.
Négy új kötelező életmű is szerepel
A középiskola négy éve alatt 126 szerzővel kell megismerkedniük a diákoknak.
Az új Nemzeti alaptanterv a magyartanárok körében igencsak felborzolta a kedélyeket. Sokan nemtetszésüket fejezték ki egy-egy szerzővel kapcsolatban, azonban vannak olyan új elemei a NAT-nak, amiben szinte teljes körben elfogadott.
– Az új Nemzeti alaptanterv nem tanít kortárs irodalmat, ami középiskolában különösen fájó, és nagyon sok olyan régi szerzőt vett be a tantervbe, akik képviselnek kultúrtörténeti értéket, de egyetemen is legfeljebb speciálkollégiumot érdemelnek, és nem középiskolai tananyagot. A kortárs irodalom hiánya az utóbbi száz évben soha nem fordult elő a magyar közoktatásban. Ez egy olyan furcsaság, amivel magyartanárként nehéz azonosulni – vallja Hajas Zsuzsa magyartanár, s hozzátette: ez úgynevezett magtanterv, aminek a kereteket kell megszabnia. Borzasztó nehéz az egész közoktatási rendszert uniformizálni, mert nagy különbségek vannak iskolák és gyerekek között. Az olvasás megszerettetése, illetve a szövegértés fejlesztése azt igényeli, hogy a tanároknak maradjon szabadsága az olvasmányok megválasztásában. A gyerekek arculatához kellene igazítani az olvasmányokat, hiszen különbségek vannak a tanulócsoportok között: mást olvasnak a fiúk és a lányok, a gyerekek intellektuális fejlettsége is sokban különbözik. Ezekhez az érdeklődési körökhöz a tanterv nem ad alkalmazkodási lehetőséget a tanároknak – vélekedik a debreceni pedagógus.
Wass Albert és Szabó Magda
A középiskola négy éve alatt 126 szerzővel kell megismerkedniük a diákoknak, és tíz nagy életművet kell tanítaniuk a magyartanároknak. A tíz nagy életmű kötelezően adott, hat (Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila) eddig is megvolt, ehhez jött újabb négy.
– A négy új között van Jókai Mór, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán és Vörösmarty Mihály, az utóbbi kettő eddig is szerepelt az érettségi követelményekben is, de választhatóan. Az életművek, portrék és metszetek tanítása között annyi a különbség, hogy életműveket 8-10 órában tanítunk, portrékat két-három órában, metszeteket pedig általában egy órában – mondta el Hajas Zsuzsa, kitért egy másik újdonságra is: Wass Albertet nem életműként kell tanítani, csak kötelező szerzőként, ami megosztotta a tanári társadalmat. Nem baj egyébként, hogy kell tanítani, inkább az a probléma, hogy nem választható – fogalmazott a tanár.
Szabó Magda is nagyobb szerepet kap a közoktatásban, ez a tanári társadalomban nem keltett elégedetlenséget, hiszen művei olvashatók, felfoghatók a tanulók számára.
Kiss Dóra
Kapcsolódó cikkek:
