Ki igazolja a hiányzásokat?

Hajdúböszörmény - Hajdúböszörményben támogatják, hogy az eddiginél több napot igazolhasson a szülő.

A legtöbb oktatási intézményben a mai napig a sok évtizedes „háromnapos” módszert alkalmazzák, vagyis összesen ennyi idejű hiányzást igazolhat a szülő saját maga. Gyakori, hogy több napra volna szükség egy-egy váratlan történés, utazás netán épp tervezett vizsga miatt, de sokan akkor is a házi gyermekorvost keresik fel az igazolásért.

Ugyancsak ez az eljárás, amikor a szülő felméri, hogy gyermekének valószínűleg nincs nagy baja, egyszerű megfázásról van szó, amit otthon ki tudna heverni a gyerek receptre felírható gyógyszer nélkül. Ilyenkor felhívják az orvost, hogy kellene igazolás. A legtöbb házi gyermekorvos rugalmas, hiszen támogatja, hogy egy ilyen gyermek ne menjen a nagyon betegek közé. Ugyanakkor azt sokan nem nézik jó szemmel, hogy más esetben lényegében sumákolás megy: szülő is, gyerek is tudja, hogy a doktor az igazolt hiányzás megvalósításában sokszor indokolatlanul segédkezik.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete évek óta küzd azért, hogy a jogalkotó ne hárítsa át a felelősséget a doktorokra olyan esetekben, amikor nem orvosi kezelésről, hanem vagy családi programokról, vagy orvosi beavatkozást nem igénylő, könnyű lefolyású betegségekről van szó. Néhány településen, például Tiszaújvárosban már meglépték ezt, ezért a hajdúböszörményi gyermekorvosok is abban bíznak, hogy meglesz a szülő által igazolható napok növelésének támogatása.

Az iskolák és a szülői munkaközösségek vezetőit levélben arra kérik a gyermekorvosok Hajdúböszörményben, hogy az évi 3 napnál többet, akár 15 napos távollétet is engedjenek a szülőknek igazolni – közölte a Naplóval dr. Józsa Lajos gyermekgyógyász.

– Erre lehetőséget ad a 20/2012-es EMMI-rendelet, amelyben szerepel: „az iskola saját hatáskörben szabályozza, hány napot igazolhat a szülő”. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete ez irányú megkeresésére az államtitkárságtól is azt a választ kapta, hogy ebben a kérdésben forduljanak az iskolákhoz – magyarázta a gyermekorvos.

Hozzátette, a gyermek­orvosok álláspontja ebben a témában országosan is egységes. Fő érveik, hogy túlterhelt a rendszer, és azok a gyerekek, akik csak egy felső légúti huruttal küzdenek, felesleges kockázatnak vannak kitéve a betegek között. További fontos érv, hogy sokszor kérik sítúrához, nyelvvizsgához az orvosi igazolást, vagy esetleges elalvás miatti hiányzás esetén is orvosi segítségre számítanak. Józsa doktor szerint a kiindulás az, hogy a szülő felelősen gondolkodik, és jelzi – az intézményhez hasonlóan –, ha a gyermek nem ment iskolába.

– Úgy vélem, az lenne az ideális, ha a szülők nem korlátlan módon, de évente akár 15 napot igazolhatnának. Ebbe beleférnek az enyhe, rövid lefolyású, orvosi ellátást nem igénylő hurutok, vírusos betegségek, családi események, kirándulások, akár egy-két elalvás vagy nyelvvizsgára, egyéb vizsgára való felkészülés. Ennek a kérdésnek a helyes kezelése igen fontos a kifejezetten érzékeny serdülők szempontjából, akik kritikusan figyelik a környezetüket.

A berögződött, háromnapos szülői igazolások ezernyi igényt figyelmen kívül hagynak, így a rendszer csalásra, csúsztatásokra, összekacsintásra kényszerítheti a szülőket, pedagógusokat és a gyermekorvosokat, ezzel pedig hasonló viselkedésre tanítja a gyerekeket is."

– Nem mindegy, hogyan fog szocializálódni az iskolás gyermek, mit tapasztal, mit tanul akkor, ha azt látja, hogy bizonyos dolgokban azok nem mondanak igazat, akikben pedig a legjobban kellene, hogy bízzanak – azaz a szülő, a pedagógus, az orvos.

Vannak jó példák

A szülők által igazolható hiányzások mértékét jelen jogrend szerint az intézmények házirendje szabályozza. Létezik arra már jó példa, például Pomázon és Tiszaújvárosban, hogy megemelték a szülők részéről igazolható hiányzások számát, és a tapasztalat szerint semmi ilyen irányú probléma nem keletkezett. Több gyermekorvos egybehangzóan állítja, hogy akár a napi betegforgalom harmadát is adják azok a telefonhívások vagy személyes megjelenések, amelyekben vagy igazolást kérnek a szülők, vagy jelzik, hogy a gyermek nem olyan beteg, viszont otthon pihen, ám később emiatt igazolásra lesz szükség.

– Levelünkben arra biztatjuk és kérjük az oktatási intézmények felelős vezetőit, hogy tegyék lehetővé a szülőknek, hogy a jelenlegi három napnál jóval többet, éves szinten akár 15 napot legyen lehetőségük gyermekük hiányzását igazolni. Rögzítsék ezt az intézményük házirendjében, így növelve a szülői kompetenciát és kiváltva a felesleges orvosi vizsgálatokat és az ott keletkező, nem orvosi esetek miatti igazolások jó részét ezáltal.

Változást akarnak

Egy portál szavazást indított, s arra kereste a választ, hogy hány napot igazolhasson a szülő a gyermekének. 10 ezer 551 igen érkezett arra az opcióra, hogy legyen 15 nap, ahogyan a gyermekorvosok javasolják.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete is készített a szülőknek egy kérdő­ívet, amin felmérik az érintettek ez üggyel kapcsolatos véleményét. Az egyesülethez visszaérkező papírokból kiderült, hogy a kérdéssorra válaszolók 82 százaléka támogatja a szakma kezdeményezését. Úgy tűnik, hogy tízből nyolc szülő változást akar.

Nyaralás vagy vizsga „betegség címén”?

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete évek óta küzd azért, hogy szülessen országos szabályozás, amely a mostani gyakorlat szerinti 3 napot mondjuk 15, szülő által igazolható napra emeli. Meglátásuk szerint a mai rendszerben a szülők felelősségkörének furcsa csorbításáról van szó, hiszen eközben az egészségügyi ellátás terén a szülő kiskorú gyermeke felett számtalan, ennél sokkal komolyabb joggal rendelkezik.

„A Házi Gyermekorvosok Egyesületét jelenleg 1300 házi gyermekorvos alkotja. Mi látjuk el a Magyarországon élő, mintegy másfél millió óvodás- és iskoláskorú gyermeket, szüleiknek egészséggel kapcsolatos tanácsokat adunk, és ezenkívül megszámlálhatatlan mennyiségű igazolást állítunk ki, hogy az aktuálisan beteg gyermek a gyógyulása után újra közösségbe mehessen. A felesleges várótermi várakozások, rendelői megjelenések és indokolatlan gyermekorvos-beteg gyermek találkozások egyrészt önmagukban is újabb és újabb fertőzések, majd megbetegedések kockázatát rejtik magukban, másrészt a valóban indokolt vizsgálatokra fordítandó időt és figyelmet is veszélyeztethetik” – áll a szervezet levelében.

„Mint rámutatnak, sok esetben azonban nemcsak betegségből adódó, hanem egyéb jogkövetkezményekkel járó indokolatlan iskolai hiányzások igazolását is tőlünk várják el. Sok szülő és pedagógus a gyermek különböző iskolán kívüli programok (például nyaralás, gyermekláthatás, temetés, nyelvvizsgára való készülés, zeneiskolai képzés) miatti mulasztását is az orvossal kívánja „betegség címén” igazoltatni.”

- Barak Beáta -

[related-post post_id="4166615"]

[related-post post_id="4166071"]