Kiváló asszony, izgalmas élet

Debrecen - Kossuth Zsuzsanna szorgalma és kitartása ma is példaértékű.

Bár sokak számára nem túl ismerős, Kossuth Lajos húgának élete mai, modern szemmel is izgalmas és példaértékű. A „Debrecen – a szabadság fővárosa” rendezvénysorozatban Váradi Katalin, a Déri Múzeum történésze beszélt róla kedden. Az asszony kiválóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ápolói hivatást választók megbecsülésének kifejezéseként születésnapját (február 19., ami egyébként éppen a névnapja is) a magyar ápolók napjává nyilvánították.

A lelket is ápolta

A szabadságharc idején, 1849-ben bátyja, Kossuth Lajos „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezte ki. – A történelemben a krími háborúban feltűnt Florence Nightingale angol ápolónőt nevezik az első női hadi ápolónak, valójában azonban Kossuth Zsuzsanna megelőzte őt. Elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét. A betegek sebeinek ellátása mellett nagy figyelmet fordított a higiéniára, például, hogy a páciensek tiszta ágyneműt kapjanak, illetve – ami abban a korban egyáltalán nem volt megszokott – gondoskodott a lélek ápolásról is. Mindig gyengé­den bánt a betegekkel, ha tudott, vigasztalt, mindenkihez volt egy kedves szava. A kórteremben az azonos faluból származókat igyekezett egy helyre csoportosítani, illetve arra is figyelt, hogy az osztrák hadifoglyokat külön helyeztette el a magyar sebesültektől, ugyanakkor az osztrák hadifoglyokkal is emberségesen bánt – mondta Váradi Katalin.

Politikai élete

A történész beszámolója szerint Kossuth Zsuzsanna – az ápolói feladatai mellett – nő létére komoly szerepet töltött be a politikai életben is. 1832–36 között Kossuth Lajos szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat, melyeket levél formában küldött szét az országban, húga titkárnőként segítette munkáját. 1844-ben életre hívták a védegylet mozgalmat, melynek tagjai megfogadták, hogy csakis hazai ipartermékeket vesznek. Ennek első vidéki hálózatát Kossuth Zsuzsanna és férje, Meszlényi Rudolf szervezte meg. Bár nem szólalhatott fel, már az is nagy szónak számított, hogy nőként részt vehetett a védegylet közgyűlésein.

– 1849-ben a politikai szervezkedéseknek néhány szála is az ő kezében futott össze, elsősorban a Makk-féle összeesküvés köthető hozzá. A bécsi kormány a konspiráció miatt folyamatosan figyeltette, sőt le is tartóztatta őt. Később felmentették, viszont megkövetelték tőle, hogy hagyja el Európát – fogalmazott Váradi Katalin.

Üzletasszonnyá vált

A szakember szerint szorgalma, küzdeni akarása ma is példaértékű lehet a nők számára. Férje halála után a legnagyobb ínséges időkben is mindig keresett valamilyen módot arra, hogy a családját – gyermekeit és édesanyját – eltartsa, illetve sosem élt vissza azzal, hogy ő Kossuth Lajos húga. Az emigrációja idején sem fogadott el adományokat, inkább megtanulta a csipkeverést, és üzletet csinált belőle.

– Kossuth Zsuzsanna édesanyja betegsége miatt nem tudta vállalni a tengerentúli utat, ezért a belga uralkodók megengedték, hogy amíg anyját ápolja, Brüsszelben maradjon. Az emigránsok közül többek között a Jósika házaspárral barátkozott össze; a feleség, Podmaniczky Júlia foglalkozott csipkeveréssel. Az ő hatására kezdte el autodidakta módon elsajátítani ezt a kézművességet, s igyekezett a kor technikáit a maga ízlésére formálni. Később Brüsszelben nyitott boltot, mely lassan 30 fős műhellyé nőtte ki magát, majd egy angol kereskedővel is üzleti kapcsolatban került, aki által terjeszteni tudta a termékeit – fűzte hozzá. Édesanyja halála után (1852) New Yorkba költözött, ahol 1854-ben, mindössze 37 évesen elhunyt.

- Pálfi-Tóth Zoé -

[related-post post_id="4151420"]

[related-post post_id="4151436"]