2017.11.27. 12:58

Tárt karokkal várnak diákot s dolgozót

Debrecen - Nehéz megoldásokat találni a foglalkoztatás időszerű gondjaira. A cégek 20 százaléka például problémának érzi, ha szakképzett munkaerőt kell felvenni – számos tanulság mellett ez is kiderült azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Napló szerkesztőségben tartottak, többek között a szakképzés, illetve a munkaadók néhány megyénkbeli képviselőjének részvételével.

Egész Európában globális probléma a szakképzett munkaerő hiánya. A munkaerőpiaci problémák megoldására a cégek új lehetőségeket keresnek, a cél: megtalálni és megtartani a humán tőkét, ami a legfontosabb termelőeszköz. Ehhez társadalmi összefogás szükséges, ugyanakkor a szakképzésben az fogalmazódott meg, hogy a valós piaci igényekhez mérve, a piacra képezzük a szakembereket, ezért elengedhetetlen az oktatás szereplőinek a cégekkel való kommunikációja.

– Mint munkaerő-közvetítéssel és –kölcsönzéssel foglalkozó cég, egyre több megkeresést, szolgáltatásunk iránt növekvő igényt tapasztalunk – számolt be róla Vitos Albert, a HSA Kft. szakmai vezetője, hozzátéve, mind gyakrabban kell innovatív megoldásokat alkalmazniuk, hogy teljesíteni tudják partnereik kéréseit.

– A jelenlegi munkaerőhiányra átmeneti megoldást nyújthatnak a nyugdíjas szövetkezetek egyes munkakörökben, továbbá a külföldről (Ukrajnából) való toborzás is nagymértékben hozzájárul az üres munkakörök betöltéséhez. Az említett módszerek megoldást adhatnak a munkaerőhiány okozta problémákra, hiszen szokták mondani, hogy a legdrágább gépsor az álló gépsor. A külföldiek, főleg ukrajnai munkavállalók foglalkoztatása nagyobb energiabefektetést igényel, de megéri, hiszen az eddigi visszajelzések alapján nagyon kedvezőek a tapasztalatok. Az ő esetükben számolni kell az elszállásolással, a munkavállalási engedélyekkel járó ügyintézéssel, viszont a hiányszakmák esetében ez az ügyintézés gördülékenyebb – emelte ki.

A vezető pozíciókig

A Pannon-Work Zrt. Kelet-magyarországi régióvezetője, Farkas Tünde elmondása szerint számos partnerük számol be munkaerőpótlási nehézségekről, ami a betanított dolgozóktól kezdve a vezetői pozíciókig minden szinten jellemző.

– Személyzeti szolgáltatók lévén mi is próbáljuk az igényeket kiszolgálni, iskolaszövetkezetünk diákmunkával, gyakorlati programok által segít a cégeknek még a tanulóidő alatt kinevelni a diákokat, akik aztán már a cégek saját állományában munkába is állnak. Alternatív megoldásként számítunk a 3. országbeli munkavállalóinkra, Ukrajnában vannak együttműködő partnereink, illetve Szerbiában működik irodánk. Rövidtávon ők is be tudnak kapcsolódni a hazai folyamatokba. Tapasztalatunk alapján nagyon alkalmas munkavállalókról van szó, partnercégeink elégedettek az ukrán és szerb munkaerővel. Segítségünkre lehet továbbá a nyugdíjas szövetkezetünk is, az idősebb korosztálynak hatalmas a szaktudása, ők lehetnek azok, akik képzik a fiatalokat, illetve áthidalhatják a cégek munkaerő-hiánnyal kapcsolatos problémáit. Az ő segítségükre is nagymértékben lehet számítani – emelte ki Farkas Tünde.

A téglási HAJDU Cégcsoportnál megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően csaknem 150 új munkahelyet teremtettek a térségben, így folyamatos a dolgozói létszámbővítés. 2015 óta tapasztalják a munkaerőhiányt, egyelőre még a fizikai dolgozókat illetően;

a szellemi foglalkozású pozíciókat 2-4 hónap alatt betöltik, azonban már egy ideje külső segítséggel is toboroznak”

– tájékoztatott Sipos Edit, a HAJDU Cégcsoport humánpolitikai vezetője.

Hosszabb folyamat

A National Instrumentsnek (NI) – amely a debreceni leányvállalatánál csaknem 1400 munkavállalót foglalkoztat – egyelőre elegendő munkaerő áll rendelkezésére, a dinamikus bővülést figyelembe véve is, de a toborzás nehézségeit érzékeli, akár gépkezelőkről, akár diplomás munkavállalókról van szó. – Elsősorban azt tapasztaljuk, hogy az új munkavállalók sikeres kiválasztásához lényegesen több jelölt meghallgatására van szükség, mint az elmúlt években, valamint a már felvett kollégák beválási aránya is csökken – mondta Magyar Krisztián, a cég gyártási operációs vezetője.

Fotó: Matey István

A szintén 1400 dolgozót foglalkoztató, csapágyakat gyártó FAG Magyarország Kft. személyügyi vezetője, Kielkopf Erzsébet szerint nekik főképp a szakképzett munkaerő megtalálása okoz nehézséget. Míg néhány éve ragaszkodhattak ahhoz, hogy az operátori munkaköröket is szakképzettekkel töltsék fel, ebből mára lejjebb kellett adniuk.

– Nagy probléma azért nincs, hiszen épül az új gyáregységünk, az autóipari cégek megrendelései nagymértékben növekednek. Ezzel együtt úgy vélem, az új, beérkező cégekkel együtt ugyanannyi munkaerőn osztozunk, mint néhány éve, így kevésbé válogathatunk. A szellemi foglalkozások tekintetében jobb a helyzet, a Debreceni Egyetemmel kapcsolatban vagyunk, és onnan folyamatosan érkezik hozzánk az utánpótlás – hangsúlyozta.

Hiányoznak a szakoktatók is

Sajátosan érinti a munkaerőhiány a munkaerő-képzéssel foglalkozó Debreceni Szakképzési Centrumot: az elkövetkező négy-öt éven belül a szaktanárok jelentős része nyugdíjba megy.

– Átmenetileg valószínűleg nyugdíjas szövetkezetek révén tudjuk megoldani a helyzetet, de feltűnően hiányoznak a fiatalok erről a területről. Egyébként nagyon sok céggel együttműködünk, próbálunk segíteni abban, hogy minél többen válasszák a szakképzést – mondta el Pénzes Csilla, a DSZC sajtó-kommunikációs-külkapcsolati referense.

Átfogó reform

– 2013-ban új fejezet kezdődött a hazai – ekkor már nagyon rossz állapotba került – szakképzés történetében. Ekkor kezdődött el ugyanis a szakképzés átfogó reformja „A szakképzés a gazdaság szolgálatába” elve alapján. 2015 júliusától pedig minőségi változást hozott, hogy az érintett iskolák a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerültek, és megalakultak a szakképzési centrumok – idézte fel Pelyhéné Bartha Irén, a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum főigazgatója. Úgy véli, a szakképző intézmények egyfajta híd szerepét töltik be, átvezetik a tanulókat az iskolákból a munkahelyekre. A szerkezeti változással együtt a szakképzők forrásait is biztosan garantálják, tartalmilag pedig egyértelmű a kedvező különbség a szakgimnáziumok, szakközépiskolák és a többi középfokú oktatási intézmények között.

– Mindehhez jelentős szemléletváltásra is szükség van, ebben pedig 20 év hátrányból indultunk! A legfontosabb, hogy a szülők máshogy gondolkodjanak a szakképzésről, amihez az információkat el kell juttatni hozzájuk.

Tudatni kell velük, hogy mára folyamatosan szükség van a szakképzett munkaerőre, éreztetni, hogy tárt karokkal várjuk a gyerekeiket; a munkájukra tanulmányaik befejezése után valóban szükség lesz!”

Jó irányba tartanak

Pelyhéné Bartha Irén kiemelte a cégekkel történő együttműködés fontosságát is. Mint mondta, a nagyvállalatok élen jártak abban, hogy részt vegyenek a szakemberek képzésében; e téren a kkv-kkal volt nehezebb, akik ellenállása azonban leginkább az információhiányból fakadt. Mostanra sok jó példa van, a kis és nagy cégek valóban részt vállalnak a szakemberképzésben, sokféle eszközzel igyekeznek motiválni és megtartani a tanulókat. – Azon dolgozunk, hogy a gyerekek ne maradékelven válasszák a szakképző intézményeket, és a bizonytalanokat segítsük a pályaválasztásban. A pedagógusok szemléletváltása is szükséges, nekik is folyamatosan képezniük kell magukat, és olykor belátni, hogy a technológia fejlődése meghaladja őket. Több cég is van, mely továbbképzéseket szervez a mi oktatóink részére. Az eltelt két év azt mutatja, hogy jó irányba tartunk, és közös célunk a minőségi szakember utánpótlás garantálása – összegezte a főigazgató.

- Szőke Tímea -