Félünk a munkanélküliségtől

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az állástalanok számának jelentős csökkenése ellenére sem tűnt el az aggodalom.

A megkérdezettek átlagosan 76 százaléka javulást vagy stagnálást, 24 százaléka pedig romlást (növekvő állástalanságot) várt a munkanélküliek számában a következő egy évben. (Ezek az arányok fél éve közel változatlanok) – derül ki a GKI júliusi lakossági felméréséből.

Régóta a legjobb

Mindeközben a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt (2013-ban még 10 százalék feletti). Ezek az értékek a rendszerváltás óta a legjobb adatok, s ez alapján úgy tűnik, hogy nincs ok az aggodalomra. Mégis, a GKI felmérésének eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét. Miért érzik úgy a válaszadók, hogy az állástalanság súlyos probléma? 1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, de igazából végig együtt mozognak az értékek.

Meglepő módon

A félelem csökkenését az elmúlt években mérsékelte a magyar gazdaság visszaesésének befejeződése, a közmunka elterjesztése, majd a külföldre kivándoroltak és a munkavállalók képzettségbeli problémái miatt kialakult munkaerőhiány, valamint az állami túlfoglalkoztatás. A júliusi felmérésben – meglepő, és a korábbi trendtől feltehetőleg csak átmenetileg eltérő módon – a legfeljebb 8 általánost végzettek a legoptimistábbak (21 százalékuk vár romlást). Az érettségivel rendelkezők körében az arány 23, a szakmunkás és diplomások között pedig rendre 26-26 százalék. Vagyis iskolai végzettség szerint közel azonos arányban félnek az elbocsátásoktól, ugyanakkor a képzettebbek most kissé jobban tartanak ettől. Az életkor szerinti megoszlásban a 18 és 51 év közöttiek tartanak legkevésbé a munkanélküliségtől, az 51 és 65 év közötti korosztály pedig a leginkább. A munkanélküliségből – főleg ha az tartós, képzetlenséggel és hátrányos regionális helyzettel kapcsolódik össze – valóban nehéz a kitörés.

HBN