2017.09.15. 15:51

Hurrikán nem, tornádó viszont kialakulhat Magyarországon

Debrecen - Szegedi Sándorral, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének docensével eredtünk a tájfunok, orkánok, hurrikánok és tornádók nyomába.

A karibi térségben valamint Floridában közel 300 kilométeres széllel tomboló Irma hurrikán immár jelentősen megszelídülve, viharzónaként a Mississippi völgyében jár, hogy fokozatosan gyengülve robogjon tovább észak-északnyugat felé, és valahol a kanadai határvidéken a hétvégén elenyésszen. Mert legyen bármennyire is erős egy hurrikán, az őt tápláló meleg tengervíz híján a partvidéktől legkésőbb 100–120 kilométerre trópusi viharrá gyengül, majd továbbhaladva megszűnik. Minderről Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének docense beszélt a Hajdú-bihari Naplónak, szóba hozva a hurrikánok, azaz a trópusi ciklonok keletkezését is.

Függönyszerű esővel

– A ciklonok hatalmas légköri képződmények, és megkülönböztetünk trópusit és mérsékelt övit. Az utóbbi legalább ezer kilométer átmérőjű, benne a légnyomás körülbelül 20 millibárral alacsonyabb környezeténél, éppen ezért rendszerint mérsékelt, olykor erős, ritkán viharos szelet okoz a trópusi ciklonnál jóval kevesebb csapadékkal. A trópusi ciklon viszont jóval kisebb kiterjedésű, legfeljebb néhány száz kilométer átmérőjű, a légnyomáskülönbség viszont 100–120 millibárral alacsonyabb lehet a középpontjában a környezeténél, így a terület felett hatalmas erejű széllel és rengeteg csapadékkal vonul át 10–15 óra alatt.

Egy rendkívül intenzív nyári zivatarhoz lehet hasonlítani, csakhogy amíg nálunk az égiháború 10–30 percig tart, addig a trópusi ciklonban fél napig függönyszerűen ömlik az eső, és dúl a 200 kilométer feletti szél.

Ezt a vihart az Antillákon, az USA délkeleti részén hurrikánnak, Délkelet-Ázsiában tájfunnak, az Indiai-óceánon orkánnak nevezik. A tájfunok a legnagyobb kiterjedésűek és a leghevesebbek. Az Irma hurrikánban 295 kilométer/órás széllökést mértek, míg ugyanez a legerősebb karibi trópusi ciklonban 320 kilométer/óra volt. Ez az érték azonban nem számít különösebben erősnek egy tájfunban, abban 380 kilométeres a csúcssebesség.

Kibillenti egyensúlyából

A trópusi viharok kialakulásához meleg tengervízre, gyenge, de hirtelen irányt változtató légmozgásra van szükség – magyarázza Szegedi Sándor. – Nagy területen a tenger vagy óceán felső 50 méteres rétegének átlaghőmérséklete el kell hogy érje a 26,5 fokot; ez biztosítja ugyanis a kellő mennyiségű vízpárát, amely felszáll, és ha a magasban a hirtelen irányt változtató gyenge légmozgás és a Föld forgásának kitérítő hatása kibillenti egyensúlyi állapotából, forgó, örvénylő mozgásba kezd.

Ha ezek a labilis légköri képződmények összeolvadnak, trópusi viharrá, majd ciklonná fejlődnek. Egy idő után a rendszer a vízpára kicsapódásából felszabaduló hő miatt előbb önfenntartóvá, majd öngerjesztővé válik, és kettes, hármas, négyes, sőt ötös erősségű hurrikánná fejlődhet. A benne lévő energiamennyiséget jól jellemzi, hogy egy átlagos hurrikánban egy nap alatt hetvenszer több energia szabadul fel szél és eső formájában, mint amennyi a Föld teljes lakosságának egynapi fogyasztása. A hurrikán halála a szárazföld vagy a hideg tenger. Az előbbinél van ugyan meleg, de nincs pára, a hidegebb tengervíznél van pára, de nincs meleg.

Melegszenek a tengerek

Az USA-ban hivatalosan július elsejével kezdődik a hurrikánidény, de ebben az évben már áprilisban is volt, az Irma a tizedik a sorban, őt már követte a Jose és a Katia, pedig a szezon még legalább egy hónapig tart. Hurrikánokra késő őszig lehet számítani. A legintenzívebb a keletkezésük nyár végén és ősz elején. Azzal, hogy az utóbbi évtizedekben a déltengerek térségében is emelkedett az évi középhőmérséklet, és ezzel melegebbek lettek a vizek, mind korábban kezdődik és hosszabb időszakra tolódik ki a hurrikánszezon. A vízhőmérséklet nagyobb felületen éri el a kritikus 26,5 fokot, így gyakoribbak és erősebbek lehetnek a szélviharok a jövőben.

Bepörgeti a futóáramlás

Magyarország egyik legpusztítóbb természeti jelensége a tornádó, amely szerencsére csak nagyon ritkán alakul ki. Bár az utóbbi időben a gyakoribb zivatarok miatt, valamint a viharvadászatot hobbiként űzők jóvoltából, mintha megszaporodott volna a számuk. A tornádó létrejöttéhez a felszín felett meleg levegőre, a magasban hidegre, tehát labilis légállapotra, továbbá gyenge légmozgásra van szükség – sorolja Szegedi Sándor. – A kialakuló zivatarfelhő úgynevezett zivatarcellává fejlődve felnyúlhat 10–12 kilométer magasra is, és ha a felhő tetejét elkapja a földet nyugat-keleti irányban 300–400 kilométeres sebességgel körbefújó futóáramlás, „bepörgetheti” a zivatarfelhőt, amelyből előbb tölcsér alakú örvénylő felhő nyúlik le, majd ha ez a tölcsér eléri a felszínt, akkor beszélünk tornádóról. Tornádó csak szárazföld felett képződhet, átlagos szélessége 500 méter. Mivel nálunk a klímaváltozás hatására egyre melegebbek a nyarak, ezért gyakoribb az erős levegőfeláramlás, több a zápor, a zivatar, így értelemszerűen tornádó is gyakrabban kialakulhat.

- Kovács Zsolt -