2017.07.10. 15:07
Már nem szerepel a Vizoviczki-ügyben a debreceni exrendőr
Debrecen - „Nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése”, mondták később a 2012-ben őrizetbe is vett osztályvezetőről – olvasható a Hajdú-bihari Naplóban.
Debrecen - „Nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése”, mondták később a 2012-ben őrizetbe is vett osztályvezetőről – olvasható a Hajdú-bihari Naplóban.
2012 októberében nyomozó ügyészek jelentek a Debreceni Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályán, aminek vezetőjét korrupciós bűncselekmények gyanújával őrizetbe is vették. Ami történt, sokakban megrökönyödést keltett, hiszen az alezredesi rangban szolgáló rendőrt széles körben ismerték, nem csak a sportesemények és városi rendezvények biztosítása, hanem a társszervekkel való kapcsolattartás eredményeként. A vádhatóság akkori közlése szerint az osztályvezető előbb márkás italok, majd havi 100 ezer forint fejében gondoskodhatott arról, hogy a Vizoviczki László által működtetett debreceni szórakozóhelyeket elkerüljék a rendőri ellenőrzések. A budapesti diszkókirály emberei azt is szerették volna elérni, hogy akciókkal kellemetlenkedjen a többi cívisvárosi szórakozóhelyen („Vizo”, ahogy nevezték, akkor olyan Bajcsy-Zsilinszky utcai helyeket vitt, mint a White Angel, a Home, a Joy, amelyek a bukásával bezártak, átalakultak). A Budapesti Rendőr-főkapitányságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára is kiterjedő korrupciós botrány több szereplőjével ellentétben a debreceni osztályvezető előzetes letartóztatását végül nem kezdeményezte az ügyészség (a rendőrt közben felmentették szolgálati viszonya alól helyben).
A Debreceni Törvényszék egyik katonai tanácsa – a Fővárosi Törvényszék nevében – 2015 januárja óta tárgyalja a Vizoviczki László és 21 társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények vádjával zajló büntetőeljárást, ugyanakkor a szigorúan titkos adatok sokasága miatt a sajtót minden kívülállóval együtt még a 90 oldalas vádirat ismertetéséről is kizárták a debreceni tárgyalássorozatról. A Fővárosi Törvényszék a minősített adatokra hivatkozva nem kívánt tájékoztatást adni az említett egykori osztályvezető elleni vádról, más forrásból viszont kiderült: az exrendőr nincs is a vádlottak közt. Ezt érdeklődésünkre Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője megerősítette. – A férfivel szemben 2014 májusában megszüntettük a nyomozást, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény – mondta a Naplónak. Előbbiekből adódóan az ügyész nem kívánta részletezni, hogy annak idején pontosan milyen bűncselekmény(ek) miatt hallgatták ki gyanúsítottként a volt rendőrt.
Nem látszik a vége
A Vizoviczki és társai elleni vesztegetés ügyet azért tárgyalja katonai tanács, mert bár a vádlottak többsége civil, van köztük rendőr, tűzoltó és pénzügyőr is. A Debreceni Törvényszék azután került képbe, hogy bár az ügy a Fővárosi Törvényszéké, annak katonai tanácsai a nyomozati szakban közreműködtek egyes kényszerintézkedések (például az előzetes letartóztatások) elrendelésében, így az ítélkezésből kizáródtak. Ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke kirendeléssel a debreceni Vatai István-féle katonai tanácsot bízta meg az elsőfokú eljárással, mely végén a Fővárosi Törvényszék nevében hirdetnek ítéletet.
Az ügy súlya fizikai valóságában is rendkívüli: 70-80 ezer oldal ügyiratról beszélünk. Mint Póta Pétertől megtudtuk, a vádat képviselő ügyészség 120 tanú személyes kihallgatását és további 90 tanú vallomásának felolvasását indítványozta. Ehhez képest a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivőjétől kapott információk szerint az elmúlt két és fél évben tartott mintegy 40 tárgyalási nap alkalmával, június közepéig két tanú meghallgatásával végeztek, valamint lehallgatási hanganyagokat játszottak le. Az egyik tanú (a büntetőper szempontjából a legfontosabb – a szerk.) meghallgatása önmagában 25 tárgyalási napot vett igénybe. Ez a férfi a Magyar Idők szerint Vizoviczki jobb keze, a vád lényegében az ő állításain alapszik. A sajtószóvivőre visszatérve, a tárgyalások az e hónap második felében esedékes ítélkezési szünetig folyamatosan zajlanak tanúkihallgatásokkal, s ez lesz „műsoron” az őszi folytatásban is.
A büntetőeljárásról szóló törvény nem szab időbeni határt a befejezésnek, csupán rögzíti: törekedni kell arra, hogy a bizonyítási eljárás ésszerű határidőn belül véget érjen.
A lényeg nem tartozik ránk
Bár a józan ész azt diktálná, a közvélemény minél többet tudhasson meg arról, hogyan, milyen mélységben, kiknek a tudtával, passzív és aktív támogatásával sikerült korrupcióval megfertőzni fontos magyar rendőri szervek vezetőit, éppen a közvélemény lesz mindebből kizárva. S nem csak azért, mert a per zárt ajtók mögött zajlik, hanem mert maga az ítélet indoklása (!) sem lesz nyilvános, leszámítva a rendelkező részt, vagyis a vádlottak bűnösségére, esetleges büntetésére, vagy éppen a bűnügyi költség megosztására vonatkozó közlést. Tehát sem a bíróság által megállapított tényállás, sem a bizonyítási eljárás konklúzióinak levonása, de a büntetések kiszabásának indokolása sem lesz publikus. A vonatkozó jogszabály szerint azt sem lehet nyilvánosságra hozni, hogy az ügyben keletkezett adatok titkossági minősítéséről ki döntött. Ugyanakkor a Fővárosi Törvényszéken érdeklődésünkre közölték: a zárt ajtók mögötti tárgyalásról – a minősített adatok védelmére hivatkozva – Vatai István hadbíró határozott.
