Kertészek lehetnek a tizedikről: a zöldség növekedhet, a közösség épülhet

Debrecen - A Vénkertben és a Libakertben hozza létre a debreceni önkormányzat az első közösségi lakótelepi kerteket, amelyekbe vetemények legkorábban 2019-ben kerülhetnek – jelentette be Kuhn András városi főkertész a Natív civil szervezet legújabb – hétfőn este megtartott – rendezvényén.

Rőmer Ádám, a Debreceni Egyetem hallgatója, a debreceni agrárközpont területén három éve működő közösségi kert „őstermelője” pedig arról beszélt: az ottani csoportban zömében 18-27 éves egyetemisták és az intézmény dolgozói vesznek részt, jelenleg már csaknem százan. A földművelők döntő része nem az agráron tanul, akadnak közöttük informatikusok, bölcsészek, mérnökök is.

Már működő közösségi kertekről, illetve újabbak létrehozásáról hangzottak el előadások a Natív civil szervezet legújabb rendezvényén, a debreceni Belvárosi Közösségi Házban hétfőn este. Az első felszólaló Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesület elnöke elmondta: ők eddig hat fővárosi és egy szentendrei közösségi kertet alakítottak ki, melyek együttes területe 7121 négyzetméter. Ezekben egy-egy család összesen 188 ágyást gondoz.

Fotó: Debreceni Egyetem, Hajdú Orsolya

A szakember hangsúlyozta, hogy ezek a kertek mind önkormányzatok által biztosított területeken működnek és a helyhatóságok finanszírozták az elindításukat. Földcsere, vízrendszer és kerítés nélkül nem érdemes belekezdeni. Az sem árt, ha van szerszámtároló, komposztáló, tűzrakó hely.

Kiderült, hogy ezeknek a kerteknek a megmunkálásában olyan sokan szeretnének részt venni, hogy 30-40 fős várólisták alakultak ki. A fluktuáció kicsi.

– A közösségi kertek legkitartóbb művelőivé azok válnak, akik lakótelepi lakásuk ablakából rálátnak a veteményekre, melyeket a sajátjuknak tekintenek – tette hozzá.

Élet a mai pesti grundon

King Ferenc a 2012. tavasza óta, Budapest VIII. kerületében működő Grundkert Mozgalom képviselője arról beszélt, hogy ők a Corvin Negyedet építő ingatlanfejlesztő cégtől kapnak időnként egy-egy beépítés előtt álló üres telket. A vegetációs időszakban nem veszik vissza a területeket tőlük. – Örülnek annak, hogy ott vagyunk, mert amíg nem építkeznek oda, addig legalább nem nekik kell kaszálni, takarítani – fogalmazott. Kiderült, hogy a bontási törmelékkel borított telkeken úgy tudnak közösségi kertet kialakítani, hogy tiszta földet hordatnak oda, majd elterítik 30-40 centiméteres vastagságban. Egyebek mellett paradicsomot, uborkát, hagymát, retket termelnek. Úgy vélte, hogy a csapatként való működéshez nemcsak a közös munkára, hanem például a tagok születés- és névnapjainak közös megünneplésére is szükség van. – Munka közben ráadásul megismertük egymást, kiderült ki milyen ember – foglalta össze tapasztalatait King Ferenc.

Értelmiség kapával a kézben

Rőmer Ádám, a Debreceni Egyetem hallgatója, az agráregyetem területén (a Böszörményi úthoz közel) 3 éve működő közösségi kert „őstermelője” elmondta: az ottani csoportban zömében 18-27 éves egyetemisták és az intézmény dolgozói vesznek részt. A művelők döntő része nem az agráron tanul, vannak közöttük többek között informatikusok, bölcsészek, mérnökök.

Az első évben 25-30-an kezdték el a kertészkedést, majd a második esztendőben már 50-60-an lettek. Így jutottak el az idei csaknem 100 kertészkedőig. A 800 négyzetméteres telket maguk parcellázzák fel tavasszal, miután az egyetem ingyen felszántatja nekik. A régi tagok 30-35 négyzetmétert, az újak 10-15 négyzetmétert kapnak. – Sokan úgy jönnek, hogy azt sem tudják, melyik végén kell megfogni a kapát, de aztán belejönnek – avatott be.

Fotó: Debreceni Egyetem, Hajdú Orsolya

Vízhez a városi vezetékes rendszerből, illetve egy fúrt kútból jutnak. Utóbbit csak öntözésre használják. A magokat részben az egyetemtől kapják, részben maguk vásárolják. Palántákat szintén vesznek, illetve az egyik tag üvegházában nevelnek. Olyan fűszernövényeket is termesztenek, mint a menta, a citromfű, a kakukkfű, a zsálya. – Időnként ránézünk a szomszéd kertjére is, és ha kell, azt is meglocsoljuk. Vegyszereket nem használunk, a kártevők ellen inkább növénytársításokkal próbálunk védekezni. A krumplibogarakat kézzel szedik le – számolt be Rőmer Ádám, aki szerint a kert a közösség mellett a személyiséget is fejleszti.

Kuhn András debreceni főkertész előadásából kiderült, hogy a Vénkertben, a Füredi út és a Böszörményi út sarki 10 emeletes épületek hátuljánál, (a domb mellett) illetve a Libakertben, a könyvtár mögött hozzák létre az első nyilvános közösségi kerteket. A kialakítás, például a burkolatok részbeni feltörése, az elhanyagolt fák gallyazása, várhatóan a jövő év második felében kezdődik, vagyis vetni legkorábban 2019 tavaszán lehet majd először. A 300-400 négyzetméteres területeken lesznek szintbeli és magas ágyások, víz-csatlakozás, kerítés, szerszámtárolók. Kuhn András hozzátette: amennyiben beválnak a remények, Debrecen más részein is kialakítanak közösségi kerteket.

HBN–OCs