Nyár eleji fejtegető

Az a baj a világgal, hogy senki nem fog többé a nagymamával borsót fejteni. Ki hogy van vele, az évek (évtizedek) távlatában, a szünidő közeledésével úgy él a június az emlékek között, mint a pókhálóba csavart legyecske. Folyton előzizzen. Barak Beáta jegyzete.

A galambok hangjában (nem, nem a nagyvárosi szemtelenekében), a harangozásban, a csirkekopasztásban, amit a padláslétráról lehetett nézni, és az udvaron henyélésben, az ég kémlelésében. De a munkában is, ami egykor akadt a ház táján. Ha nem is a bakterházbeli tehénzavargatásban, de a ribizliszedésben, és a dália helyes ültetésének elsajátításában is. Ez nem kirándulás, hanem üdülés volt – tett különbséget egy kedves ismerős –: nem jövünk-megyünk, nem utazunk, hanem tartósan pihenünk valahol. Még ha az csak a szomszédos kerület is. Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni! – jut eszünkbe a régi falfirka, és sutba dobnánk a telefonunkat, amely hosszú ideje velünk kirándul, s lett társunk holtunkiglan. Hiába a gyermekmunka elleni világnap a nyár 12. napja, legyen mindenkinek a fentiekhez hasonló üdülésre (még) alkalma!

- Barak Beáta -