A szakember a kulcs a zárhoz

Debrecen - A humán erőforrás biztosítása a magyar gazdaság jövőjének az alfája és az ómegája.

Bár a makrogazdasági adatok (a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, az infláció, a fogyasztás és a beruházások) ma rendben vannak, tartósan az évi 5 százalékos növekedés csak akkor lesz fenntartható, ha a foglalkoztatás szerkezetében, az uniós támogatások felhasználásában és a termelés hatékonyságában végre fordulat következik be – egyebek mellett erre a következtetésre jutottak debreceni találkozójukon az ország kereskedelmi és iparkamarai elnökei.

A kamarának úgy kell működni, mint egy jó vállalatnak." Miklóssy Ferenc

Átalakítandó munkaerő

A házigazda Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a hajdú-bihari kamara elnöke szerint a bruttó nemzeti termék (GDP) növelésére irányuló törekvések megkövetelik a termelékenység javítását, a versenyképesség erősítését. – Az egyik legkritikusabb pont középtávon a megfelelő humán tőke biztosítása, amiben a kamarákra kulcsszerep hárul. Az állam egyre több feladatot delegál a kamarához (a szakképzéstől a felnőttképzésen át a regisztrációig), éppen azért, hogy minél inkább vállalatközelbe kerüljenek. Ezeknek viszont csak úgy tudunk megfelelni, ha egységes szakmai elvek alapján, egységes szervezeti struktúrában és minél hatékonyabban dolgozik a 23 területi kamarát, illetve az országos központot magában foglaló szervezet – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar munkaerő átalakítása hatalmas feladat, de nem kerülhető meg.

Államiból a magánba

„Elég csak arra gondolni, hogy az állami szférából tízezreket kell átvinni a versenyszférába. Ehhez a humán szerkezetet szakmailag, munkahelyileg és szemléletében egyaránt át kell formálni, hogy a gazdaság egységes és hatékony legyen. Orbán Viktor több alkalommal világossá tette, hogy van Magyarországon elég munkaerő, tehát a kormány nem támogatja a toborzást, a tömeges munkaerőimportot. A rendelkezésre álló hazai munkaerőt (ez mintegy félmillió embert jelent) kell alkalmassá tenni az értékteremtésre. Ehhez a kamarai szerkezetet úgy kell átalakítani, hogy hatékonyabban legyen képes ezeket a gazdaságpolitikai törekvéseket támogatni. A kamarának országszerte közel 700 jól képzett alkalmazottja van, ezt a humánerőforrást kell megfelelő hálózatba szervezni, és (a területi önállóságukat megtartva) szakmailag egy irányba állítani. Győrben és Debrecenben ugyanolyan szakmai elvek alapján és irányítás mellett kell szervezni például a szak- és a felnőttképzést, vagy a békéltető testületek működtetését” – jelentette ki Miklóssy Ferenc, aki szerint mindennek a kamarai munka hatékonyságának további javulásával kell együtt járni. Utalt rá: a kormányfő több helyen elmondta már, hogy a kormánynak nem politikai, hanem szakmai kamarára van szüksége. Feladat van bőven, hiszen nagyon gyengék a hazai középvállalkozások. Míg egy multinál a bérköltség 10 százalék, a hazai kkv-szektorban eléri a 30-40 százalékot is. Ha a multi 50 százalékkal emeli a bért, akkor 15 százalék lesz a bérköltsége, amit a korszerű technológiával simán kitermel, míg a hazainál az emelés után ez 45-50 százalék lenne, amihez 15-20 százalékkal kéne a termelékenységét növelni; ami kizárt – véli.

Sereghajtók vagyunk

„Az nem megy, hogy hatékonyság terén az unióban sereghajtók vagyunk, de ugyanolyan jól akarunk élni, mint az e téren előttünk járók. A korszerű menedzsmentismeretekből alig vesznek át valamit a magyar cégek, így aztán a versenyképességük is problémás. Ráadásul Európában a fejlett országokban is munkaerőhiány van. Ezért az uniós források mostani felhasználása sorsdöntő lesz a 2020 utáni időszakra nézve. Most kell megalapozni a jövőt mikro- és makrogazdasági szinten is. A szakképzett humánerőforrás biztosításában oroszlánrész hárul a kamarára, hiszen egyedül ez a szervezet rendelkezik olyan magasan képzett szakembergárdával, ami alkalmassá tehető az átvett állami feladatok színvonalas ellátására. A kamarának úgy kell működni, mint egy vállalkozásnak: még inkább fel kell ismernie a piac igényeit, és mielőbb ki kell elégíteni azokat” – állítja.

- Petneházi Attila -

„Nem mernek bezárni…”

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben 100 ezer gyerek esett ki a középfokú képzésből, közülük 84 ezer a szakképzésből. Szerinte óriási hiba az, hogy polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat. „Van olyan vidéki gimnázium, ahol 2,5-ös tanulmányi átlaggal indítottak első osztályt. Ez kiszúrás a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, kiszúrás a családdal, mert olyat tanul a gyerek, amire nincs piaci kereslet, és kiszúrás a gazdasággal is, hiszen nincs elég szakképzett munkaerő” – fogalmazott.