Szalmazsákon alszanak, viseletben fürdenek a szoboszlói hagyományőrzők

Debrecen - Beszélgetés a hajdúszoboszlói Crux Alba Középkori Hagyományőrzők nevű egyesület egyik oszlopos tagjával, Csendom Zsófiával, a Debreceni Ady Endre Gimnázium 9. KNy/C osztályának tanulójával.

Ismertetnéd, hogy mit csináltok az egyesületben?

Csendom Zsófia: A 15. századbeli katonai táborok életképét demonstráljuk az embereknek. Azon belül Mátyás király fekete serege zsoldosainak katonai életét. A csoportvezetőnk Márton Károly.

Mit jelent a csoport neve?

Csendom Zsófia: A Crux Alba magyarul fehér keresztet jelent. Akkoriban minden magyar címerben volt egy fehér kereszt, így ez méltó elnevezése az egyesületünknek.

Mikor alakultat a csapat, és te mióta vagy tag?

Csendom Zsófia: 2006-ban kezdődött a történetünk. Eleinte az alapító tagok íjászkodtak, még viszonylag kevesen voltak. Aztán 2008 körül kezdtünk el foglalkozni a honfoglalás korával. Később, 2011-ben rájöttünk, hogy a 15. század közelebb áll hozzánk, és hozzáláttunk a feldolgozásához. Én középső csoportos óvodás korom óta veszek részt ezekben a tevékenységekben. Mentem a szüleimmel. Ez nálunk egy szép családi hobbi. Én ebbe nőttem bele.

Hol tudjátok megmutatni a tevékenységeteket?

Csendom Zsófia: Rengeteg fellépésünk van szerte Európában. Gyakran járunk Romániába, Szlovákiába, de megmutathattuk magunkat például Bulgáriában is.

Hogy néz ki egy bemutató?

Csendom Zsófia: Van egy 0-24 órában működő tábori életképünk, amit bármikor meg tudnak nézni az érdeklődők, de csak kívülről, hiszen ide senki nem jöhet be civil ruházatban, csak viseletben. A tábori életben mindenkinek megvan a saját szerepe. A fiatalabb gyermekek a „fehérnéppel” együtt a konyhában dolgoznak, valamint kisebb munkákban segédkeznek, köztük én is. A férfiak harcászati programot tartanak: vívnak, bemutatják a tüzérséget ágyúkkal és puskákkal, valamint a kézi fegyverek használatát. A táborban gyakran kovácsolnak is, és szokták kérni tőlünk, hogy prezentáljuk az öltözékeinket. A tábori élet a korhűségen alapszik.

Hogyan tudjátok ezt elérni?

Csendom Zsófia: Leletek alapján készítjük el a ruházatainkat, tábori berendezéseinket, illetve az ételeket. Nem alkalmazunk olyan alapanyagokat, amiket nem használtak Mátyás király idejében. Erre jó példa a sátor belseje. Gyakran kérdezik tőlünk, hogy hogyan alszunk, és elképednek, amikor megmondjuk, hogy mi valóban a kornak megfelelően, csergén, szalma­zsákokon, gyapjún vagy akár birkaszőrön. A konyháinkban sincs semmiféle nejlon vagy műanyag, minden ki van öntve kerámiákba, és szabad tűzön főzünk.

Milyen szabályokat kell betartanotok a fellépések idején?

Csendom Zsófia: Igen, természetesen nem válthatunk át civilre – ez a lényeg. Valamint az ékszerek, körömlakk, smink viselése sem megengedett, még a szemüveget is helyettesítik kontaktlencsével, ha tudják, hisz az sem volt jellemző. A rágógumizás is kerülendő. Hogy példát mondjak a korhűségre, bulgáriai utunk során lementünk a Fekete-tenger partjára, de nem öltöztünk át, úgy fürödtünk, viseletben, akár a 15. században tették. (Azért a gyapjút persze levettük magunkról, mert az lehúzott volna a víz alá.)

A jövőre nézve milyen tervei vannak az egyesületnek?

Csendom Zsófia: Nagyon szeretnénk kijutni Németországba, ahol van egy hatalmas fesztivál, ami teljes egészében az általunk megjelenített korral foglalkozik. Jó lenne, ha ezt idén vagy jövőre sikerülne véghezvinni, de a számításaink szerint rengeteg pénzbe kerülne.

Lehet csatlakozni hozzátok?

Csendom Zsófia: Igen, lehet. Nyitott közösség vagyunk, de a csatlakozás természetesen több feladattal is járna, mint például a saját viselet megvarratása.

- Fodor Gréta 9. Kny/C, Debreceni Ady Endre Gimnázium -