Pihentető pénteket szavaztak meg

Debrecen - Négy szabadnap a felnőtteknek, és tavaszi szünet az iskolásoknak húsvét ünnepén.

Az Országgyűlés március 7-én döntött a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A húsvétot megelőző utolsó hétköznap, a keresztény hagyományok szerint Jézus kereszthalálának, kínszenvedésének ideje 14 más európai országban is munkamentes.

Már pénteken délután megérkeztek a vendégek, és némelyek csak kedden hagyták el a várost." Szarvas Éva Lídia

„Hosszú, hideg telünk volt, nem csoda, hogy sokan választották a termálvizéről híres Hajdúszoboszlót kikapcsolódásra” – vélekedik Máté Lajos. A fürdőváros vendéglátóit összefogó egyesület elnöke a múlt heti körútján már mindenhol telt házat tapasztalt. A szállók családi programokkal, locsolóbállal és húsvéti ételekkel készültek. Az érkezők 75 százaléka magyar, a többiek szlovák és román nemzetiségűek voltak – mondta.

Magas foglaltság

Kállai Zsuzsa, a Hungaro­spa Hajdúszoboszlói Zrt. marketing és értékesítési vezetője arról számolt be, hogy a négy nap alatt több, mint nyolcezer vendég kereste fel a fedett élményfürdőt, tehát végig telt ház volt, meghosszabbított nyitvatartással üzemeltek. 22 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Nem akadt szabad szoba a Hungarospa Thermal Hotelben sem, ahol a nagypénteket is figyelembe véve 38 százalékos növekedést jegyeztek.

A cívisváros hasonlóan népszerű volt az ünnep idején. A Hotel Aranybika és a Hotel Óbester már egy hónapja kitehette volna a megtelt táblát az április 14 és 17 közötti napokra vonatkozóan. A szállodaigazgatótól, Szarvas Éva Lídiától érdeklődtünk. „Évek óta nem tapasztaltam egy hónappal előre lefoglalt, egy teljes hétig tartó százszázalékos szobakihasználtságot. Az ökölvívó diákolimpia, a nemzetközi kutyakiállítás, a matematika verseny vendégeinek ellátása nagy munkát, komoly felkészültséget igényelt, az Aranybika új épületét is megnyitottuk. Utóbbi 250, a Péterfia utcai szálloda 90 főt fogadott. Az új Debrecen – Tel Aviv repülőgép járatnak köszönhetően többen utaztak ide Izraelből is. Az új munkaszüneti nap hozadéka, hogy már pénteken délután megérkeztek a vendégek, és némelyek csak kedden hagyták el a várost” – mondta.

Moziba be, szabadba ki

Az otthonmaradók is szántak időt kikapcsolódásra a plusz szabadnapon. Az Apolló Mozi legerősebb napja a péntek volt a négyből. A vezetőtől, Fejér Tamástól tudjuk, hogy 569 néző járt ott, míg egy átlagos pénteken háromszázan váltanak jegyet a vetítésekre. Ezt az eredményt ráadásul úgy érték el, hogy a Mozi Kvíz nevű, havi rendszerességű csapatjáték elvett egy előadásnyi időt a Soós Imre terem vásznáról.

A Nagyerdei Állatkert és Vidámparkban a húsvéti programokon túl a pénteki érkezőkre is készültek: már ekkor biztosították a cipekedő szülők dolgát könnyítő kézikocsikat és kibővítették nyuszival, shetlandi pónival, szamárral a simogatható állatok sorát. Dr. Nagy Gergely Sándor ügyvezető igazgató örvendetesnek találta az új törvényt, ráadásul idén az időjárás is az állatkertbe vágyók mellé állt, a hosszú hétvégén összesen tízezren jártak ott. Az igazgató hangsúlyozta, ez valamivel magasabb a szokásosnál, de meg kell szokni még ezt az ünnepnapot, sokan telefonáltak a nyitvatartás felől érdeklődve.

Nem éreztek kiugró látogatószám növekedést a szomszédos megyeszékhelyen sem. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója elmondta, 25 ezren vettek belépőt a négy nap alatt.

Ahogyan azt a Segner téri fitneszközpont vezetőjétől, Csuhai Zsolttól megtudtuk, az egészségükről sem feledkeztek meg a helyiek a böjt leteltével, 20-30 százalékkal nőtt a sportolók száma pénteken.

HBN–HABE, SzZsL

Hiányzott a konszenzus

A turizmus és a szolgáltató szektor profitálhatta a legtöbbet a négynapos húsvéti hétvégéből – ez derült ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára szavaiból, akit a nagypéntek munkanappá nyilvánításáról kérdeztünk.

– Egyetlen munkanap kiesése 50-60 milliárd forintnyi veszteséget jelent az ország GDP-jénének – magyarázta, megjegyezve, hogy ezzel együtt sincs szó arról, hogy belerokkanna a gazdaság.

Szerinte probléma azzal van, hogy mindenféle egyeztetés nélkül határoztak erről. Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyházak Zsinatának emlékülésén tavaly októberben jelentette be a tervet, a parlament pedig idén februárban megszavazta. Dávid Ferenc azt mondta, a kereskedelemben dolgozók az ünnepnap lehetőségeivel nem tudnak élni, mivel szombaton, szabadnapon kinyitnak a boltok, és nem biztos, hogy minden üzletbe időben friss áru kerül.

– Gazdasági szempontból racionálisabb lett volna december 24-ét piros betűssé nyilvánítani, mivel akkor úgyis minden bezár 14 órakor, 16 óra után pedig a közlekedés is leáll, ráadásul erre a társadalom 15 éve megfogalmazta igényét – emelte ki, megjegyezve, hogy nem az egyházi ünnepekkel van baj. Hanem azzal, hogy miközben a kormány munkaalapú társadalomról beszél, és arról, hogy a munkaaktivitást növelné, a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása éppen ezzel ellentétes irányba mutatott.

A kezdeményezés apropóján egyébként december 24. mellett felvetődött Vízkereszt (január 6.) és Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) piros betűssé emelése is.