Foggal-körömmel ragaszkodott Nagy Ervinhez a Kincsem rendezője

Debrecen - Herendi Gábor, a Kincsem rendezője a jó rajtról, a lovakkal adódó nehézségekről, az alkotói szabadságról.

Hárommilliárd forintból soha nem készült még magyar film, a Kincsem miatti várakozás Herendi Gábor vállán is érezhető teher.

Szerintem ez sorsfordító év, remélem, visszacsalogatjuk a nézőket a magyar filmre

Herendi Gábor

Enyhülőben a nyomás?

Herendi Gábor: Abszolút, mert a film fogadtatása minden várakozásunkat felülmúlta, olyan teltházakkal fut, hogy új előadásokat kellett beiktatni. Bár szerettem volna, ha több pénzünk van marketingre, azt hiszem, jól költöttük el, ami rendelkezésre állt. Elsősorban az előzetesekre és a tévéreklámokra koncentráltunk, a fiatalokat kívántuk leginkább elérni, mert úgy gondoltuk, ők a megnyerendő kulcsnemzedék. Szerintem ezt a közönséget az online világban, a szája íze szerint sikerült megszólítanunk.

Sok helyen írtak arról, hogy volt egy kis csörtézés Nagy Ervin személye miatt (Andy Vajna filmipari kormánybiztos mást képzelt volna el a főszereplőként – a szerk.), de erről mintha nem olvastam volna, hogy miért ragaszkodott hozzá ennyire?

Herendi Gábor: Ezt a filmet a főszereplő viszi el a vállán. A casting is azt bizonyította, hogy messze Ervin a legalkalmasabb a feladatra, holott az elején én sem voltam teljesen biztos benne. De menet közben kikristályosodott, hogy az a vagabund figura, akit szerettem volna a vásznon látni, az szinte ő. Ezért ragaszkodtam hozzá foggal-körömmel.

Nagyon macerás volt lovakkal dolgozni?

Herendi Gábor: A lóversenyek, azaz száguldó állatok felvétele technikailag is rendkívül nehéz. Nem nagyon lehet velük „megbeszélni” a feladatokat… Egy kicsit tehát ők irányítottak bennünket. Nagyon sok felvételt csináltunk és gyakorlatilag a vágóasztalon raktuk össze azt a dramaturgiájú lóversenyt, amire szükségünk volt.

Milyen terhet rakott Önre, hogy még nem készítettek ennyi pénzből magyar filmet? Kihathat a következő évek lehetőségeire a Kincsem sorsa?

Herendi Gábor: Ez a költségvetés minden alkotó vállára terhet rakna, ennyi pénzt elkölteni és kudarcot vallani nem lenne éppen jó… Azt, hogy siker esetén a Filmalap könnyebben ad-e zöld utat nagyköltségvetésű filmeknek, nem tudom eldönteni. Fogalmam sincs, mennyire erős bennük a szándék nagyobb léptékű, kosztümös vagy nem kosztümös filmet létrehozására.

Szabadon megvalósíthatta az elképzéseit? Említette egy interjúban, hogy egy csatajelenetről le kellett mondania.

Herendi Gábor: Természetesen még több pénz is elkölthető lett volna, de tudatában voltam annak, hogy ez magyar mércével így is mérhetetlen magas büdzsé. Hollywoodi szemmel persze ez kis költségvetésű film. De összességében olyan lett a végeredmény, amilyet szerettem volna.

Tényleg a magyar film új aranykorában vagyunk vagy ennél összetettebb a kép?

Herendi Gábor: Soha ennyi pénz nem volt alkotni, és működni látszik az a Filmalap által felállított rendszer, hogy a forgatókönyvekre nagyon odafigyelnek, saját fejlesztőcsapatuk is van, és csak akkor engednek el filmeket, amikor már elég jónak gondolják a forgatókönyveket. Sok mű keletkezik, szerintem ez sorsfordító év, remélem, visszacsalogatjuk a nézőket a magyar filmre.

A Kincsem esetében beleszóltak valamibe?

Herendi Gábor: Nem, teljesen szabad kezet adtak, a forgatásra sem jöttek ki. A forgatókönyv elfogadásától kezdve bizalom érződött, bíztak abban, hogy a csapatunk az elvárt szinten valósítja meg az elképzeléseit.

- Ratalics László -

A Kincsem már Debrecenben is fut

Soha nem készült még akkora (3 milliárd forintos) költségvetésből magyar film, mint a Kincsem, az alkotást szombaton először vetítették Debrecenben.