Debreceni parkolók megszüntetését javasolják az emlékműállítás miatt

Debrecen - A Kálvin-csillag adja annak az emlékműnek az alapját, amelyet a reformáció tiszteletére állítanának fel Debrecenben. A csütörtöki közgyűlésre készült előterjesztésből nemcsak a tervezők koncepciója, hanem az alkotás részletei is megismerhetők. A terveket Győrfi Sándor Munkácsy-díjas és Győrfi Lajos Szervátiusz-díjas szobrászművész készítette.

Bár a Tiszántúli Református Egyházkerület (TRE) címerének központja a zászlót tartó bárány (Isten Báránya, Agnus Dei), a műemlék alkotói a Kálvin-csillag mellett döntöttek, amely – szemben a kereszténység egyetemes szimbólumaként használt, Jézus halálára utaló kereszt helyett – a magyar reformátusok körében terjedt el. Az Isten hatalmát és dicsőségét tanúsító csillag Jézus születésének örömüzenetét hirdető betlehemi csillag szimbóluma is, amely a napkeleti bölcseket a Messiáshoz vezette. A csillag széles körű elterjedéséhez a 17. században meginduló ellen­reformációval szembeni tiltakozás és a katolikusoktól való elkülönülési szándék is nagyban hozzájárult. Az emlékmű egy hat méter magas természetes andezitszikla lenne, tetejére kerülne a csillagnapkorongot idéző aranyozott bronz kompozíció. Ennek egyik oldalán kapna szerepet a bárány, a másikra pedig a Debrecent jelképező főnixmadár kerülne.

A Méliusz térre tervezett alkotás egyik központi témája az „Úr asztala”, amelynek templom előtti elhelyezése lehetőséget ad szabad ég alatti szertartásra is. Ez jelképezné az ötletgazdák szerint az egyház nyitottságát, megújulását. Az emlékmű bruttó 70 milliós költségét a TRE és az önkormányzat közösen fedezné.

A terveket a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. véleményezte. A szakértők átgondoltnak minősítették a koncepciót, amely tágabb értelemben is megjeleníti a reformációt. A helyszín kapcsán ugyanakkor egy villanyoszlop áthelyezését, illetve a felállítás helyétől balra eső parkolók megszüntetését javasolják.

HBN

A debreceni zsinaton

Az anyag felidézi: az emlékművet az idei kettős évforduló emlékére állítanák: amellett, hogy 500 éve kezdődött a reformáció – 1517. október 31-én Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vár­templom kapujára, új irányát nyitva a kereszténységnek –, február 24-én volt 450 éve annak, hogy a debreceni zsinaton összeültek elfogadták a II. Helvét Hitvallást, amelyet a reformátusok hivatalos hitvallási iratául ismertek el – emlékeztet az előterjesztés.