Helyi közélet

2016.12.04. 08:37

Egyedibbet és különlegesebbet

Debrecen - Mind több keresztnév közül lehet választani, ám a leggyakoribbak között tartják magukat a hagyományosabbak.

Debrecen - Mind több keresztnév közül lehet választani, ám a leggyakoribbak között tartják magukat a hagyományosabbak.

A szülők egyre kreatívabbak a gyermekek nevét illetően, így évente több tucat keresztnevet kérvényeznek, amelyek nagy része azonban nem felel meg a kritériumoknak. Dr. Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos munkatársa, névkutatója elmondta, az adható keresztnevek listáján egyre több név szerepel, de sokan ezek között sem találják a megfelelőt.

– Ilyen esetben a lakcím szerinti Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Anyakönyvi Felügyeleti Osztályánál kell kérvényezni az új nevet. Innen a kérvények az MTA utónévtanácsa elé kerülnek. Az öttagú bizottság együttesen dönti el a jogszabályok és alapelvek alapján, hogy a név anyakönyvezhető-e, vagy sem. Hivatalosan 30 nap az elbírálási idő, de a gyakorlat azt mutatja, hogy jóval hamarabb döntünk – ismertette Raátz Judit.

Szabályok kötik a tagokat

– Tizennégy alapelv van, amelyet követnünk kell – folytatta a névkutató. – Ebben világosan le van írva, hogy a gyermekek csak két, a nemüknek megfelelő keresztnevet kaphatnak, tehát uniszex neveket nem. A másik fontos dolog, hogy ezeket is csak magyar helyesírással lehet leírni. A szülők gyakran próbálkoznak az angol megfelelőkkel, mint például a Maya vagy a Gerard, de azt nem engedélyezhetjük.

A szabályok közé tartozik még, hogy ősmagyar neveket csak hiteles, írott forrás alapján fogadnak el, hazai és külföldi írói fantázianevet csak akkor engedélyeznek, ha az beilleszthető a névkultúránkba, vagy külföldön már elterjedt, illetve ha az nem hátrányos a viselőjére. Magyar megfelelő nélküli idegen neveket akkor fogadnak el, ha azok bizonyítottan névként használatosak. A listán szereplő nevek becézését csak akkor hitelesítik, ha az már elterjedt. A többszörösen becézett formát azonban elutasítják. Mint ahogy nem hitelesítik a márka-, művész-, család- és földrajzi nevek bejegyzését sem. Ez alól azok a családi és földrajzi nevek kivételek, amelyek eredete bizonyítottan keresztnév. Egyértelműen elutasítják azokat a neveket, amelyek jelentése és hangzása miatt a későbbiekben kiközösíthetik, csúfolhatják a gyereket.

A lánynevek vezetnek

– Az utóbbi időben is több nevet kellett elutasítanunk, mert az nem felelt meg a szabályoknak – tette hozzá Raátz Judit. – Nemrégiben kérvényezték például a Táblácskát, a Cukorkát, a Bogyót és a Babócát is. A két utóbbi rendszeresen visszatér, de nem kerül be a hivatalosan adható nevek közé. Az elmúlt évek alapján azt látjuk, hogy az anyakönyvezhető nevek listája a női nevekkel bővül. Férfineveket is kérelmeznek, de valamivel kevesebbet. A visszautasított nevek között van még a Négyőke, a Bölöjte, a Balaton, de még a Kopasz is.

– A ritka keresztnevű emberek esetében kineveztünk az évből négy napot, amikor ők is ünnepelhetnek. Ezek a január, április, július és október 15-e. Az is bevett szokás viszont, hogy a szülők kijelölnek egy számukra szimpatikus napot, mi pedig ezt közzétesszük a honlapunkon ajánlott névnapként – ismertette a névkutató.

Mindig vannak népszerűek

Raátz Judit elmondta azt is, hogy évről évre megvannak azok a nevek, amelyeket szívesen adnak a gyerekeknek. A férfineveknél még megfigyelhető a hagyománykövetés, a fiúk közül többen kapják az édesapjuk nevét, akárcsak régen. Ebből adódik az, hogy a száz leggyakoribb férfinév között ott van a László, az András vagy a Zoltán. A lányok esetében azonban ma sem gyakori, hogy az édesanyjuk nevét kapják. A nőknél a régebbi nevek újabb változata kedveltebb. Így eshet meg az, hogy Erzsébet helyett vannak Elizabetek és Elizák, Katalin helyett Katák, vagy Alexandra helyett Alexák.


Évek és keresztnevek

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának weboldalán van néhány statisztika, ahol 2003-tól megtalálható a száz leggyakoribb fiú-, illetve lánynév, amelyet az adott évben kaptak a gyerekek. Ezekből megállapítható, hogy mennyit változnak a névadási szokások az egyes években. 2003-ban az első három leggyakoribb név az Anna, a Viktória, a Vivien, valamint a Bence, a Máté és a Dávid volt. 10 évvel ezelőtt a fiúknál már a Bence, a Máté és a Levente vezetett, a lányok körében pedig sok Anna, Boglárka és Réka volt. 2010-ben a leggyakoribb nevek megegyeztek a tavalyiakkal, vagyis sok Bence, Máté és Levente, valamint Jázmin, Anna és Hanna született.


Ómagyarok is hódítanak

– Névadásnál megfigyelhető néhány visszatérő módszer. Sokan minél különlegesebb és egyedibb nevet akarnak a gyereküknek, ezért választanak külföldi vagy ősmagyar neveket. Néhányan hírességek után szeretnék elnevezni a gyermeküket, ösztönözve őket a névrokonuk sikereinek elérésében. A származás és a vallás is nagy szerepet játszik a szülők döntésében. Ezzel szeretnék megmutatni, hogy hová tartoznak – részletezte Raátz Judit, hozzátéve, hogy az átvett külföldi nevek között található például az Axel, a Dzsúlió vagy a Szantiágó, nők között pedig vannak Dzseniferek, Eszmeraldák, de még Pénelopék is.

Az ómagyar nevekhez tehető az Ankissza, a Csente vagy a Sáfély, melyek női nevek. A férfiaknál is egyre nagyobb teret hódítanak a régi nevek, így találkozhatunk Apajjal, Ordával, de még Vérbulcsúval is. Vallási eredetű nevek között is vannak érdekesebbek, és bármikor szembejöhet velünk egy Jamuná, Móhini vagy Siváni nevű kislány, és Balavéda, Góvinda, valamint Nimái nevű kisfiú is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában