Videó: A lakók szívják meg a 471-es kiszélesítését?

Debrecen - Értetlenül állnak a 471-es főút – egyébként régen várt – kétszer két sávosra bővítésének terve előtt a Külső Sámsoni út mentén lakók, hiszen az alapján lesz, aki szedheti a sátorfáját, és olyan is, akinek jelentősen megkurtítják az ingatlanját. Ám az ott élők nem akarnak ebbe beletörődni, mert úgy vélik, a jelenlegi út velük ellentétes oldalára is lehetne tervezni a bővítést. Annál is inkább, mert ott egy roncsolt terület, az egykori szovjet katonai gyakorlótér, a sokak által csak tankúsztatónak nevezett terület található, s csak jót tennének vele, ha az útszéli elhanyagolt erdősávot megritkítanák. A hivatalos ellenérv, ami miatt fel sem merült, hogy abba az irányba terjeszkedjenek: az a rész Natura 2000-es területre esik.

A 471-es főúton a várostáblát elhagyva alig fél kilométer után balra tucatnyi ingatlan található. Valamennyit érinti az út kétszer két sávosra tervezett bővítése. A tervezőasztalnál ugyanis a rovásukra döntöttek, amikor a nyomvonalat, illetve a korszerűsítéssel együtt járó elemek helyét kijelölték, noha a túloldal lakatlan, fákkal benőtt.

Ingatlanok félbevágva

Hőforrás utcai, szépen kialakított portán ülünk a teraszon, tőlünk 25 méterre van az út felé a kerítés, melyet a tulajdonos, Turcsán Csaba szerint az ominózus terv megvalósulása esetén éppen a terasza elé kellene átépítenie. Ám még ennél is szomorúbb sors vár a nyugdíjas Harsányi Jenőnéékre, nekik a házukat is le kellene bontani, azaz 10 év után kereshetnek maguknak új helyet a kisajátításért kapott (ki tudja, mennyi?) pénzből. De meg lehet-e fizetni az évek, évtizedek alatt ízlésük szerint, sokszor kétkezi munkájukkal kialakított élőhelyük feladását? Az érintett ingatlantulajdonosoknak éppen ez fáj a legjobban: részben vagy egészben a semmibe vész mindaz, amiért annyit dolgoztak, miközben csak egy hibásan értelmezett természetvédelmi kifogást kellene újravizsgálni a hivatalos szerveknek.

Az ott lakók szószólója, dr. Földváry László jól emlékszik, hogy a Kossuth TSZ 1982-ben értékesítette a ’70-es években kialakított zártkerteket, ő az elsők között vásárolta meg azt a területet, melynek egy részét az út bővítéssel elvesztheti.

Mindez azután derült ki, hogy a 471-es út Hajdúsámsont elkerülő szakaszától Debrecenig tartó 4 és fél kilométeres részének átépítéséről május 19-én közmeghallgatást tartottak. Ott vált számukra nyilvánvalóvá, hogy a bővítéshez tőlük vesznek el területeket. Ez persze hideg zuhanyként érte őket, hiszen joggal hihették, hogy velük szemben a lakatlan oldalon folyik majd a korszerűsítés. Mivel a közmeghallgatáson az erre vonatkozó felvetésüket egyszerűen lesöpörték az asztalról, mondván, arra nem lehet bővíteni, mert Natura 2000-es területnek számít, levelet írtak Tasó Lászlónak. A közlekedésért felelős politikai államtitkár azonban még azóta sem válaszolt kérésükre, ami a nyomvonal megváltoztatására irányult, így megkeresték szerkesztőségünket is, közben igyekeztek érveiket dokumentumokkal alátámasztani. Így tudták meg, hogy a velük szemben található 93 hektár nincs jogilag bejegyezve Natura 2000-es területnek, csak a Kondoros ér utáni még nagyobb rész, de az őket már nem érinti. Ezek után végképp igazságtalannak tartják, hogy nekik kelljen elszenvedni az útszélesítés következményeit.

Ez itt mind eltűnne, ha erre szélesítenék az utat – mutatja Harsányi Jenőné | Fotó: Égerházi Péter

Egyet hajtanak, mint a…

Ismerve a szóban forgó terület múltját, a használtgumi- és szemétlerakó, valamint motokrosszpálya jellegű jelenét, felmerül a kérdés: kit és mit kellene védeni? Miért nem lehet változtatni a terven? A kérdéseket elküldtük az engedélyezésben illetékes kormányhivatalba is, ahonnan mindössze annyi választ kaptunk, hogy a terület a magyar állam tulajdona, a tulajdonosi jog gyakorlója a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.

Mivel a többi kérdésben a beruházót nevezték meg illetékesként, ott is érdeklődtünk, de nem sokkal jutottunk előrébb: „A nyomvonal jobb oldali része Natura 2000-es kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület, ezért a nyomvonal – az előkészítés során elkészített környezetvédelmi munkarészekre (EVD és Natura 2000 hatásbecslés) kiadott határozat alapján – nem érintheti. A NIF Zrt. célja a tervezés során, hogy megtalálja azt a műszaki tartalmat, ami által a nyomvonal bal oldalán a fejlesztéshez szükséges terület nagysága minimálisra csökkenthető, kiemelten szem előtt tartva az ingatlantulajdonosok érdekeit is. A nyomvonaljavaslat várhatóan július közepére elkészül, ezt követően az érintett ingatlantulajdonosokkal is egyeztet a NIF Zrt.” A közmeghallgatásból kiindulva a lakók nagy reményeket ehhez sem fűzhetnek, ők ugyanis nem alkudozni akarnak, hanem ésszerű döntést. Ehhez mindössze az út jobb oldalán 2-3 hektárnyi részt kellene kivonni a védettség alól.

- Égerházi Péter -

Irtani való fafajokat véd?

Bár a Natura 2000 minősítés alól többnyire jelentős közérdekű beruházásnál lehet területet kivonni, illetve egészségvédelmi okból, de esetünkben az útszéli mintegy 2 kilométeres sáv védettsége látszik értelmetlennek. Ezt a 2014-ben egy környezetvédelmi szervezet által készített, „A Sámsoni úti bellegelő (HUHN20161) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve” is bizonyítja. Eszerint az összesen 241 hektárnyi Natura 2000-esnek jelölt területen a „zárt, erdő képet mutató – többségében, de nem kivétel nélkül erdőként nyilvántartott – élőhelyek jelentős részben intenzíven terjedő tájidegen fafajokat tartalmaznak, spontán terjedés révén folyamatos veszélyt jelentenek a környező gyepterületekre, valamint a tisztásokra.” Egyébként ez a hatalmas terület a pannon homoki gyepek, illetve a magyar kökörcsin (több mint fél kilométerre az úttól), a közönséges ürge és mocsári teknős védelmében kapott Natura 2000-es jelölést, de az eljárás még nem fejeződött be.

A Tények riportja a témában: