Helyi közélet

2016.04.10. 14:44

Hazánk egyetlen őshonos teknőse

Debrecen - Terepszemle Stúdió: a teknős a táplálékláncban középen helyezkedik el.

Debrecen - Terepszemle Stúdió: a teknős a táplálékláncban középen helyezkedik el.

A tini nindzsa teknősök ma talán nem tartoznak a legnépszerűbb mesék közé, ettől függetlenül a teknősbékát majdnem minden gyerek szereti. Ne tévesszen meg bennünket a közkedvelt teknősbéka kifejezés, hiszen hazánk egyetlen őshonos teknőse, a mocsári teknős hüllő, és nem kétéltű, bár hozzájuk hasonlóan szintén védelmet élvez. Ennek egyik oka élőhelyének zsugorodása, másik pedig a nem őshonos teknősfajok felbukkanása vizeinkben, megunt ékszerteknősöké, vagy a sokkal nagyobb termetű aligátor teknősöké. (Kisállat kereskedésekben szívesen visszaveszik őket gazdáiktól, aki megválna tőle, inkább ily módon adja vissza a szabadságát.)



Vadász és préda egyben

A téli iszapban töltött hónapok után a mocsári teknősök ébredésük és párzási időszakuk éppen mostanában kezdődik, de tojásrakásuk csak május-júniusban következik majd. A teknős a táplálékláncban középen helyezkedik el, mert ragadozónak tartják, de mind a fiatal állatokat, mind a kifejlett példányokat is számos más állatfaj fogyasztja. A teknősfészket kutya, borz, róka is kibonthatja, a kikelt fiatalokat gázlómadarak prédálhatják, a felnőtt példányokat pedig rétisasok is, de akár vidrák is elejthetik. Ő maga többnyire vízi gerincteleneket fogyaszt, halakat, kétéltűlárvákat, vízbe esett rovarokat, valószínűleg legyengült békákat is zsákmányolhat, de étkezésében különösen felnőtt korban a növényi tápláléknak is nagy szerepe van. Páncéljukat majd 70 darab bőreredetű csont alkotja. Hátpáncéljuk, valamint bőrük iszapszínű alapon sárgás pettyekkel, foltokkal tarkított. Testhosszuk nagyjából 20 centiméter.



Hazánkban főként az alföldi tavakban, vagy kisebb, lassú áramlású holtágakban élnek, de több középhegységi, sűrűn benőtt erdei tó is megfelelő élőhelyet biztosít állományaiknak. Amellett, hogy élőhelyét főleg a mocsaras területek adják, a tojásrakáshoz szárazföldre is szüksége van, így elsősorban ott láthatjuk, ahol mindkettő háborítatlanul rendelkezésére áll. Ilyen például Debrecen keleti részének kevésbé bolygatott, vagyis ritkábban kotort csatornahálózata, ahol a nádszálakra, vízbe esett gallyakra szívesen telepszenek ki napfürdőzni akár több órára is, vagy a Haláphoz közeli Bodzás-tó.

HBN–Veres Hajnalka

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában