Jelképrendszerek

Világunk tele van jelképekkel: üzenetekkel, szimbólumokkal, jelekkel egyrészt azért, hogy működjön – lásd például a közlekedést szabályozó táblákat – másrészt, hogy üzeneteket közvetítsenek vizuálisan vagy virtuálisan általuk. Réti János írása.

Hogy ráerősítsenek arra, amit tudatosítani, de még inkább kihangsúlyozni akarnak a valóságról. Ilyenek voltak a római légiók pajzsai, ilyenek a szurkolótáborok vezérdekorációi és ilyen lényegében az olimpiai öt karika is. Ezek a látványok üzeneteket közvetítenek, leginkább az összetartozás, az együttérzés, az együtt gondolkodás üzeneteit. Többnyire hagyományokban gyökereznek és azokról is szólnak. Olyan tartalmakat hordoznak, amik összetartoznak, de legalábbis nagyon közeliek egymáshoz.

Gondoljunk csak a nemzetek zászlóira, a csatajelvényekre és máris beláthatjuk, ezek arról szólnak, hogy ki-kivel van, kivel tartozik egy családba. Ezek az üzenetek legtöbbször közvetlenek, nem szorulnak magyarázatra, direkt módon jelzik azt, amit ki akarnak fejezni. Legyen szó focicsapatról, sportágról, vagy féltve őrzött hagyományokról, együttesen tartott ünnepekről, a jelkép magában hordozza a közös jelentést, azt, hogy egy valamiről van szó!

Amivel kicsit netán bajban lehetünk, az húsvét ünnepe! Kezdve a böjti héttel, folytatva a keresztre feszítés rémlátomásáig, egészen a feltámadás gyönyörűséges örömünnepéig. Mindenütt a világon! De itt jön, mert itt jön, a húsvéti nyuszi, a piros tojás, a bárány! Ezekkel a jelképekkel már nehezebben boldogulunk, mert össze kellene raknunk őket egyetlen összefüggő üzenetté, csakhogy ezek egymástól ugyancsak messze vannak. Mert a keresztre feszítés és a feltámadás, hogyan viszonyul a nyuszikához, a tojásokhoz meg a bárányhoz, ezt bizony nem könnyű összeolvasni. Pedig megtesszük minden évben és tegyük is meg, hiszen így lesz teljes a hagyomány! Plusz van komoly tanulsága is a húsvéti jelképeknek: mégpedig az, hogy a világon minden összerakható egyazon üzenetté – nyúl, tojás, bárány és barka – ha azt akarjuk, hogy együttesen gyakoroljanak hatást. Egy olyan korban, amiben sajnos robbantások is vannak meg terrorcselekmények és az emberek nem tudják eldönteni, hogy félni elviselhetőbb-e számukra vagy a mindent megrázó ijedtség? Mert a robbantás is üzenet, jelkép arról, hogy mennyi minden nincs még jól a Földön. Ami a mi életterünk és hazánk ugyebár. Amíg lakhatatlanná nem tesszük. Melegedéssel, szennyezésekkel, merényletekkel. Bizony ám…

- Réti János -