Nagyban hamisítják a jóféle mézet

Debrecen - A lóhúsbotrányhoz hasonlítható az a csalássorozat, amely az uniós mézpiacon zajlik.

Komoly élelmiszerbiztonsági kockázatokkal jár, hogy az EU-s mézekhez hamisított külföldi – elsősorban kínai – importmézeket kevernek. Ugyanakkor vannak biztató jelek: az Európai Bizottság a dömpingszerű mézimport kiszűrésére ellenőrzési tervet hajt végre, a magyar piacról pedig több intézkedéssel „lényegében” sikerült kiszorítani a hamisítványokat.

Sok a kifogás

Ellenőrzési tervet dolgozott ki és hajt végre az Európai Bizottság annak érdekében, hogy ki lehessen szűrni az EU-ba dömpingszerűen érkező, ipari úton előállított importmézeket – húzta alá közleményében Erdős Norbert néppárti európai parlamenti képviselő. Szerinte az európai mézpiacon olyan csalássorozat zajlik, amely a korábbi „lóhúsbotrányhoz” hasonlítható. Mint ismert, a 2013-ban kirobbant botrányban kiderült, hogy marhahúsként hoztak forgalomba lóhúst az EU-ban. Az Európai Bizottsághoz már számos kifogás érkezett olyan piaci termékek miatt, amelyek címkéjén a méz felirat szerepel, de nem felelnek meg a mézről szóló uniós irányelv előírásainak. A tavaly decemberben közzétett, előzetes bizottsági eredmények szerint a meg nem felelések elsősorban „a növényi eredetre vonatkozó nyilatkozatokkal és a cukorral történő hamisítással” álltak összefüggésben. Az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága márciusi ülésén veszi napirendre az uniós mézhamisítási ügyet.

Kínaival keverik

Mészáros László, Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint eddig 35 Magyarországon forgalmazott, kevert méz mintáját vizsgáltatták be nemzetközi laboratóriumban. Azt gyanítják, hogy e kevert mézek kínai importméz felhasználásával készültek. Közülük eddig hat mintáról derült ki, hogy közönséges hamisítvány. Az OMME jelenleg is vizsgálja az importmézeket, és most újabb 35 mézminta laboreredményét várja – közölte az egyesület elnöke. A mézhamisítás a fogyasztók súlyos becsapását eredményezi, illetve élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is jár, mivel nem lehet tudni, hogy az importált ipari mézek milyen szennyeződéseket tartalmaznak – hangsúlyozta Erdős Norbert, aki ezért azt szorgalmazza, hogy Brüsszel vizsgálja felül a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendeletet.

HBN