Csikorgó hideg, kevés csapadékkal

Debrecen - Az elmúlt hetek enyhe és csapadékos időjárását követően gyökeres fordulat állt be.

Tipikus tél közepi, fagyos és meglehetősen száraz időjárásban volt részünk január harmadik hetében, de azért néhány centiméteres hóréteg is kialakult Kelet - Magyarországon.

Kemény fagyok

Az elmúlt hetek enyhe és csapadékos időjárását követően gyökeres fordulat állt be, északias áramlással, több hullámban egyre hidegebb, sarkvidéki eredetű levegő érkezett a Kárpát-medencébe. Jelentősen visszaesett a nappali felmelegedés, olyannyira, hogy a térség nagy részén már egyetlen napon sem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet. A legmagasabb értékek általában -2—-7°C között alakultak, éjszakánként pedig még mélyebbre, átlagosan -8—-13, de 22-23-a táján néhol -18 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. A leghidegebb napokon főként a szélcsendes, friss hóval borított nyírségi és bihari tájakon alakult ki az érzékenyebb növényállományokat is veszélyeztető erejű fagy. Nyírbátor, Nyírlugos, valamint Debrecen, Pocsaj, Biharkeresztes térségében volt jellemző -15°C alatti lehűlés, ám szerencsére csupán 1-2 napon és mindössze néhány óra időtartamban.

Nagy hőingás

A szóban forgó derült, tiszta napoknak köszönhetően az átlagos érték körül alakult a napsütéses órák száma. A csípős időben is melengető napsütés ára azonban az erőteljes éjszakai lehűlés és a magas napi hőingás volt, mely velejárója a hasonlóan száraz, sarkvidéki levegő által alakított időjárási epizódoknak. Az élő szervezeteket részben ez a 10-15 fokot is elérő napi hőmérsékleti ingadozás, illetve az évszakos átlagnál 6-8 fokkal is hidegebb napi középértékek fémjelezte fagyos idő terhelte igazán. Ugyanakkor a télre jól felkészített, megfelelően takarmányozott szabadban tartott állatállományoknál e néhány napos stressz minden bizonnyal nem okozott jelentős termeléskiesést. Az áttelelő gabonákban, a repce és a gyümölcskultúrákban esetlegesen keletkezett fagykárok ilyen rövid kitettség esetén szintén nem jellemzőek, illetve csak kis területekre korlátozottak. Az időszakban csupán 1-4 milliméter csapadék hullott az Észak-tiszántúli területeken, annak java része e sorok írásakor 2-5 centiméter vastagságú hóréteg formájában borítja még talajaink felszínét. A korábban helyenként kialakult belvízelöntés csak kevéssé javult, vagy nem változott az elmúlt héten. Ugyan jelentős csapadék nem növelte a talajnedvességet, de a felszíni vízborítás mindenütt megfagyott, így sem érdemi párolgásra, sem leszivárgásra nem volt lehetőség.

DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ