2015.11.09. 18:36
A befogadó társadalom a legjobb együttélési forma
Debrecen - „Az IHRA missziója, hogy életben tartsa a holokauszt emlékezetét és segítsen levonni a következtetéseket.” Interjú Nicholas Deannel, az amerikai külügyminisztérium holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízottjával.
Debrecen - „Az IHRA missziója, hogy életben tartsa a holokauszt emlékezetét és segítsen levonni a következtetéseket.” Interjú Nicholas Deannel, az amerikai külügyminisztérium holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízottjával.
Az oktatás a legfontosabb eszköz az antiszemitizmus elleni harcban – jelölte ki a holokauszt megismétlődését megakadályozni képes egyetlen járható utat Nicholas Dean, az amerikai külügyminisztérium holokausztügyekkel foglalkozó különmegbízottja. A szakértő méltatta hazánk ebbéli törekvéseit, közte azt, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kötelezővé tett ilyen témájú tantárgyat.
Tavasszal azzal a céllal érkezett hazánkba, hogy találkozzon a holokausztügyekben illetékes személyekkel. Kikkel tárgyalt és mit tapasztalt?
Nicholas Dean: A fő párbeszédet a magyar kormánnyal és az itteni zsidó közösséggel folytatjuk. A látogatásom apropója az volt, hogy Magyarország a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke, amely szerepében az állam jó munkát végzett. Elsősorban a lebonyolítás dicséretreméltó, egy év alatt több mint 106 különböző eseményt szervezett a kormány a holokausztemlékezet fenntartása érdekében, köztük külföldön, a magyar nagykövetségeken, például Washingtonban. Tavasszal szóba került és a szövetség elnöke a debreceni konferencián is többször említette a józsefvárosi Sorsok Házát. Kialakult egy konszenzusos álláspont, amely szerint a projektben a kormány nem fog lépni anélkül, hogy kikérné nemzetközi szakértők, illetve a magyarországi zsidó közösség véleményét. Tisztában vagyunk, azzal, hogy nem volt mindig harmonikus e közösség és az államvezetők kapcsolata, de az elmúlt évben, utóbbi sokat tett a feszültség oldásáért, például zsidó temetők és zsinagógák felújításával.
Miért éppen Debrecent választották a konferencia helyszínéül?
Nicholas Dean: Az IHRA bevett gyakorlata, hogy az ülés egy része a soros elnök ország fővárosában, a másik része pedig egy olyan településen zajlik, amely történelmében jelentős szerepet játszott a helyi zsidóság.
Mi a biztosítéka annak, hogy ne ismétlődhessen meg a holokauszt?
Nicholas Dean: Sajnos nincs valódi biztosíték, Németország annak idején is demokratikus ország, jogállam volt és ez a tény nem akadályozta meg az eseményeket. Tehát nem szabad arra támaszkodnunk, hogy a jog intézményei megvédenek minket. Mi mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ne történjen meg újra hasonló. A konferenciához hasonló programok épp azt szolgálják, hogy megtanuljuk a történelem leckéjét. Az IHRA missziója, hogy életben tartsa a holokauszt emlékezetét és segítsen levonni a megfelelő következtetéseket a múltban lezajlottakból.
A történelem leckéjét egy hazai egyetem úgy tanítja, hogy kötelezővé tette a holokauszt és emlékezete tantárgyat. Helyes-e ez az út? Hogyan lehet a legmegfelelőbb forrásokat találni egy ilyen kurzus megalapozásához?
Nicholas Dean: Ismerem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetét, fontos lépésnek tartom a kurzus létrehozását. Az ottani tananyagot a legjobb szakértők állították össze, közülük többen itt ülnek a szomszédos konferenciateremben. Az IHRA egyik ereje az, hogy a kormányzatnak kevés szerepe van benne és főként szakértő tudósok a tagjai. Például a washingtoni vagy a jeruzsálemi holokausztmúzeum munkatársai, akik részt vettek a pázmányos kurzus tudnivalóinak kidolgozásában.
Van-e hatásköre a holokauszttagadók véleményének megreformálására?
Nicholas Dean: Hivatalomban az egyik fő feladatom, hogy a holokauszt tagadásával felvegyük a harcot. Vannak országok, amelyekben ez jogilag is tilos, büntetendő, ám ahol nem, ott fontos tudatosítani, hogy hol húzódik a határ a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között. A kulcsszó az oktatás. A legjobb módja, hogy ennek elejét vegyük, a megfelelő tanítás, a múlt megismertetése.
Milyen elvárást fogalmazna meg hazánkkal szemben, akár a vezetőire, akár a lakóira vonatkoztatva?
Nicholas Dean: A kormánnyal jelenleg is közösen foglalkozunk a jóvátétellel, kárpótlással. Még mindig vannak gazdátlan ingatlanok, amelyeknek a tulajdonosai elhunytak. Ezek tulajdonjogát rendezni kell. A másik fontos ügy a folyamatos emlékezés. A harmadik pedig az oktatás. A magyar közoktatás tananyagának része a zsidóság története. Ez nagyon fontos, mert végső soron mindannyiunknak az a célja, hogy egy harmonikus és befogadó társadalom alakuljon ki mindenütt, mert ez a legjobb együttélési forma.
