Jamaicai „fülétek” magyar fűszerrel meghintve

Debrecen - Interjú Tóth Kristóffal, azaz KRSA-val, a Pannonia Allstars Ska Orchestra frontemberével.

„Különös, hogy a műfajt nem tudjuk eléggé megismertetni, de a saját népszerűségünk ettől független.”

„Nem a düh hajtja a lábat, hanem a ritmus” – írja a közösségi oldalán a Pannonia Allstars Ska Orchestra (P.A.S.O.). Aki volt már hazánk legnépszerűbb ska-zenekarának koncertjén, az tudja ebben nem tréfál az energikus frontember KRSA – tizenkét éve hajtja már helyben futásban a lábát megállíthatatlanul a jamaicai ütem. Debrecenbe a virágkarneváli hét fellépőjeként érkezik a csapat, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon szombat 20 órától szól a karibi tánczene.

Örömünkre gyakori vendégek vagytok Debrecenben, a virágkarneválon részt vettél már?

KRSA: Sajnos nem, és idén is más városban zenélünk a felvonulás napján, pedig nagyon érdekel, mozgatnak a vizuálisan izgalmas dolgok. Sok szál fűz minket Debrecenhez. Álltunk már a Campus Fesztivál, a Roncs, a Lovarda színpadán, sőt a Nagytemplom előtt. Barátaink, rokonaink élnek a városban, ezért a koncertek után lazulhattunk a cívis éjszakában, majd aludtunk a zenekar meghatározó trombitásánál, a jelenleg beugró státuszú Subicz Gábornál, aki innen származik.

A ska zene jelenleg nem tartozik a legnépszerűbb műfajok közé, a koncertjeitekre mindig tömegek mozdulnak meg. Mi lehet ennek az oka?

KRSA: Nem egyértelműen szubkulturális zenekarként kedvelt meg minket a közönség, inkább alternatív buliegyüttesként tekintenek ránk. Egyszerre örömteli és kissé keserű helyzet az, hogy a műfajt nem tudjuk eléggé megismertetni, de a saját népszerűségünk ettől független. Próbálkoztunk ska témájú rádióműsorokkal, szerveztünk tábort e stílussal a középpontjában, de a szomorú tapasztalat szerint kevesebben jöttek el, mint egy P.A.S.O. koncertre. Igyekszünk azért minden lehetséges fórumon vállunkon vinni ezt a kultúrmissziót és beszélni a skagyökerekről. Kezdetben a tradicionális jamaicai ska-t szerettük volna megmutatni az országban, de rájöttünk, hogy ilyet nagyon sok csapat csinált a világon. Ekkor fűszereztük meg a dalokat régióink „dallamízeivel”. Így készült a Tenkes kapitánya vagy a Hungarian Dish. Létrehoztunk egy olyan zenei egyveleget létrehozni, ami sehol máshol nincs. Nagy öröm, hogy a legendás jamaicai ska alapítóatyák, a Skatalites zenekar is elismerően nyilatkozott rólunk. Volt szerencsénk velük játszani Franciaországban, Ausztriában és hazánkban is.

Alig két hónapja közleményben álltatok ki a gyengébbek mellett és tiltakoztatok az erőszak ellen. Miért éreztétek úgy, hogy zenekarként meg kell szólalnotok a témában?

KRSA: Vannak olyan értékek, amik minden felett állnak. Szeretnénk, ha a világban zajló konfliktusok erőszakmentesen oldódnának meg. Reméljük, hogy azok, akikre mi hatással tudunk lenni, nagyobb szeretettel közelítenek egymáshoz. Olyasmiket fogalmaztunk meg ebben, amivel egyet kell, hogy értsen mindenki, aki szán néhány percet a sorok átgondolására. Jó visszajelzéseket kaptunk erre a kinyilatkoztatásra.

Mint tudod, Debrecenben feszült a hangulat a migránsok körül. Hogyan éled meg, hogy szeretett városodban ilyen sok az indulat?

KRSA: Képtelenség objektív véleményt alkotni. Egyrészt, mert minden egyes hazánkba érkezőnek egyéni sorsa, története van, mindannyian más indokkal indultak útnak. Az egyik migráns talán az ISIS által kiképzett gonosztevő, míg a másik épp az előlük menekülő földönfutó. Nem lehet általánosítani. Másrészt, mert nem élünk ott, nem tapasztaljuk a saját bőrünkön a mindennapi eseményeket. Valamelyest torzított hírforrásból tájékozódunk, bármit is nézünk, olvasunk, a saját benyomás tudna hiteles lenni. Azt hangsúlyozzuk, hogy mindenféle vitás szituációt erőszak nélkül kell rendezni és egymáshoz nyitottan, elfogadón fordulni.

- Horváth Borbála -