„Visszamentünk a paradicsomba”

Debrecen - A tánc világnapján Szomjas György filmjével emlékeztek Halmos Bélára, a táncházmozgalom elindítójára.– A közel két éve éve elhunyt népzenész – végzettségét tekintve építészmérnök – egykori egyetemi évfolyamtársával, Sebő Ferenccel együtt (Szomjas György szavaival élve) használhatóvá tette a hagyományt. Prózaibban: az 1970-es évek elején indulva felkerestek határon túli vidékeket, ahol még a mindennapi élet része volt a hagyományos népzenével párosuló táncos mulatság. Megtanulták a muzsikát, az előadásmódot, és megkeresték a táncok tudóit, tanítóit. Amikor mindezek birtokában voltak, elkezdtek táncházakat szervezni. Hogy mire jutottak, azt a magyar kultúra iránt kicsit is érdeklődők jól tudják: a csúcsra.

Az elvámoltatott hagyaték

Halmos Béla 67 évesen, 2013-ban elhunyt. Barátja, Szomjas György filmrendező Hosszú búcsú Halmos Bélától címmel vitte vászonra a válogatást, ami az életműből képileg fellelhető, hozzáadva az emlékezők szavait és a temetés képeit, muzsikáját. A dokumentumfilm nem több, de nem is kevesebb az életpálya könnyen befogadható összefoglalásánál, melyet torokszorító pillanatok emelnek meg. (A koporsót mintegy száz prímás kísérte – muzsikálva.)

A régi felvételeken Halmos Béla folyamatosan zenével illusztrálja, amiről beszél. Elmeséli például, hogy egy romániai útról hazafelé tartva vámáru-nyilatkozat híján nem akarták átengedni a határon a hegedűjét, gondolván, hogy azt ott vásárolta. A román vámosok hosszas okvetetlenkedése után az egyik azt kérte, ha az övé, játsszon rajta. Egy Méhkeréken tanult bihari román dallamot hallhatunk ezek után, ami ott „határnyitó” produkcióvá lett.

Később, a táncházas időket összegezve úgy fogalmazott: visszamentünk a paradicsomba. A filmben helyenként sikerült érzékeltetni, miről beszél. A pályatárs Agócs Gergely szerint „Halmos Béla páratlan együttállása az észnek és a szívnek”.

A vetítésen és az azt követő beszélgetésen jelen lévő Szomjas György arra hívta fel a figyelmet, hogy a trianoni évforduló napján, június 4-én született Halmos Béla a népzenei szállal újra összekötötte a szétszakított nemzetet. Szerinte a prímás még ma is élne, ha folytathatták volna azt a rendszerező filmes feldolgozást, amit az adatközlőkről készült 12 filmmel elkezdtek. De nem kaptak hozzá támogatást, s ezzel elfogyott előtte az út.

Tudatos odafigyelés…

Az általuk újra élővé tett kultúrkincs jövőjéről Halmos Béla egy interjúban azt mondta: „csak a tudatos odafigyelés, a megszervezett, intézményes oktatás keretében maradhat fenn”.

E tekintetben aggodalomra lehet okunk: Nem csak a hivatalos rámozdulás hiányzik. Szerdán este a belvárosi közösségi házban – a Debreceni Művelődési Központ által – szervezett ingyenes vetítésre alig tíz-egynéhány érdeklődő szánt figyelmet.

HBN-SZK