2015.02.12. 19:35
Jegyzet: A leányzó fekvése…
<em>Amikor a kormány 2010-ben döntött a bankadó bevezetéséről (mondván, hogy nehéz időkben a bankszektornak is ki kell vennie a részét a közös teherviselésből), piaci elemzők megmondták, hogy mi lesz ennek az adminisztratív intézkedésnek a vége: a pénzintézetek ugyan nem fognak tönkremenni (erről az anyabankjaik gondoskodnak), de a magyar gazdaság hitelezése gyakorlatilag befagy, kvázi többe kerülhet a leves, mint a hús. </em><strong>Petneházi Attila jegyzete</strong>.
Amikor a kormány 2010-ben döntött a bankadó bevezetéséről (mondván, hogy nehéz időkben a bankszektornak is ki kell vennie a részét a közös teherviselésből), piaci elemzők megmondták, hogy mi lesz ennek az adminisztratív intézkedésnek a vége: a pénzintézetek ugyan nem fognak tönkremenni (erről az anyabankjaik gondoskodnak), de a magyar gazdaság hitelezése gyakorlatilag befagy, kvázi többe kerülhet a leves, mint a hús. Petneházi Attila jegyzete.
Most a kormány azzal az indokkal készül enyhíteni a bankokat terhelő szektorális adó okozta szorításon, hogy az ország visszatért a növekedési pályára, ezért jövőre 60 milliárd, a következő évben pedig további 22 milliárd forinttal csökken a fizetendő adó mértéke. Elfogadom, hogy így van, és ennek örülni kell, de azért van itt még egy-két szempont, amik legalább olyan súllyal eshettek a latba, mint a gazdasági élénkülés. Ne feledjük, hogy az állam már több kereskedelmi bankban is meghatározó befolyásra tett szert, tehát az adó jelentős részét gyakorlatilag magának fizetné. Ráadásul, miután kistafírungozta, szeretné eladni a bankjait, amik bizonyára kelendőbbek lesznek, ha nagyságrendekkel csökken az általuk fizetendő adó.
