Tartózkodtak az útdíjszavazásnál

Debrecen - Költségvetés és működési szabályzat is napirenden volt a közgyűlésben.Elfogadták a képviselők a megyei önkormányzat idei költségvetését a pénteki testületi ülésen. A 321 millió forintos mérlegfőösszegű büdzséhez a központi költségvetés 283 millió forint támogatást biztosít, ami megegyezik az előző évivel és a negyedik legnagyobb összeg az önkormányzatoké között. A teljes költségvetés mintegy 70 százaléka bér jellegű kifizetésekre fordítódik, az előterjesztés szerint a tervezett gazdálkodás stabil, „a felmerülő kiadásokat minden időszakban finanszírozni tudják a bevételek”. A büdzsé kapcsán Tóth József (DK) megjegyezte, a fejlesztési pénzek révén remélhetőleg hamarosan valódi hatásköre, jelentős források fölötti döntési kompetenciája lesz a testületnek. Ménes Andrea frakcióvezető (Fidesz) szerint az önkormányzat „kevés pénzből” gazdálkodik, ami „pont elég” a feladataira.

Napirend előtti felszólalásában Rigán István (Jobbik) felhívta a figyelmet arra, hogy a Püspökladányban élők folyamatosan szembesülnek a 42-es főút megnövekedett forgalmának hatásaival; Románia uniós csatlakozása óta naponta 6-8 ezer jármű – ebből kétezer kamion – dübörög az úton, éjszakánként gyakran 70-80 kilométeres sebességgel, de a helybéliek tiltakozása eddig süket fülekre talált. Az elkerülő út megépül 2024-ig, azonban a ladányiaknak nincs idejük addig várni – jelentette ki a képviselő, arra kérve a közgyűlés elnökét, sürgetését továbbítsa Tasó László közlekedéspolitikai államtitkárnak, amire Pajna Zoltán ígéretet tett. Tóth József a vasárnapi boltbezárásról szóló, eddig sikertelen népszavazási kezdeményezések kapcsán azt javasolta: „ne hagyjuk a népszavazás intézményét hatalomtechnikai módszerekkel gyengíteni!” Az elnök válaszában azt kérte a képviselőktől, az üléseken a megyei közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkozzanak, ne váljon „mini-parlamentté” a testület.

Ezt egyébként a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) pénteken szintén elfogadott módosítása is célozza: a jövőben többek között nem lesz lehetőség napirend előtti felszólalásokra, kérdés feltevésére az eddigi 3 helyett 1, míg hozzászólásra 5 helyett 3 perc áll majd a testület tagjainak rendelkezésére. Rigán István szerint ez „a képviselői jogok csorbítása”, Tóth József pedig úgy véli, eddig sem volt gyakorlat, hogy az üléseket napirend előtti felszólalásokkal húzták volna el. Ménes Andrea azt mondta, ezután is elmondhatja mindenki a véleményét, ha pedig szükséges, a tapasztalatok alapján lehet később módosítani az szmsz-t.

A Jobbik előterjesztését, mely az M35-ös fizetős szakasza díjmentességének visszaállítására tett lépést szorgalmazott, 9 igen, 3 nem szavazattal és 11 tartózkodással utasította el a testület.

HBN-SzT

Brüsszeli jóváhagyásra várnak

Ibrányi András, az önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályának vezetője tájékoztatta a testületet a megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP) helyzetéről. Eszerint az ITP 2014. októberi elfogadása után decemberben benyújtották azt Brüsszelben, s az uniós jóváhagyás várhatóan 2015. első negyedévében megtörténik. Június táján tehetik közzé az első pályázati felhívásokat, a kötelezettségvállalások pedig szeptemberben indulhatnak.

Az ITP Hajdú-Biharra eső mintegy 50 milliárd forintos keretösszegének legjelentősebb tétele a gazdaságfejlesztésre fordítható 20 milliárd forint, melyre a jelenlegi programtervek alapján 34 milliárd forintnyi fejlesztési igény merülhet fel. Ugyanakkor az emberi erőforrás fejlesztésre költhető 5 milliárdos összegnek csupán ötödére van igény. Összességében 703 projekttervet gyűjtöttek össze eddig a megyéből, ebből 71 nem illeszthető az ITP egyik célterületébe sem, ezeket megpróbálják más forrásokhoz átirányítani.