Nem javult érdemben az átláthatóság

Debrecen - Interjú Schmidt Jenővel, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével.

Az önkormányzatok feladatalapú finanszírozása mennyiben teszi átláthatóvá, tervezhetővé a települések költségvetését?

Schmidt Jenő: A normatív típusú finanszírozáshoz képest a feladatalapú azt a célt tűzte ki, hogy az egyes kötelező önkormányzati feladatok teljes költségének feltételét – a költségvetési forrásmegosztás révén bevonva az önkormányzati bevételek egy részét is – biztosítsa az állam. A cél helyénvaló, viszont annak megvalósítása nem teljes körű. Sajnálatos módon nem a ténylegesen megvalósuló feladathoz rendelnek forrást, hanem az önkormányzatoknak szánt összeg újfajta újraosztása történik. Ennek következtében egyrészt az elvileg finanszírozott feladatokat illetően sem sikerült teljes körűen eltalálni a támogatási összeget, másrészt egyes kötelező feladatok, mint például a polgármesteri tisztség, sincsenek finanszírozva a központi költségvetés által. Sajnos a 2013-ban bevezetett módszer finomra hangolása sem tavaly, sem pedig a 2015-ös esztendő költségvetésében nem történt meg. Voltak ugyan kisebb korrekciók, viszont továbbra sem indult meg az a munka, amely az egyes feladatokat pénzügyi szempontból korrekt módon megmérné és kialakítaná az objektív összemérhetőség alapjait. Ameddig erre nem kerül sor, sem az átláthatóság, sem a tervezhetőség nem fog érdemben javulni. Átláthatóság van azon településeknél, ahol a költségvetési főösszeg egymilliárd forint alatt van és viszonylag kevés gazdasági érdekeltsége van az önkormányzatnak. Ez nagyjából 2500 önkormányzat.

Működési hiány is van, pedig elvileg a feladatalapú finanszírozás ezt kizárná?

Schmidt Jenő: Mivel a rendszer továbbra is átláthatatlan, így azok az önkormányzatok is működési hiányt állíthatnak és állítanak, amelyeknek elvileg nem lehetne megfelelő takarékos és fegyelmezett gazdálkodás mellett működési hiánya. Ezek, a többnyire nagyobb városok így nem kényszerülnek átszervezésre, mivel a náluk keletkező hiány pótlását sikerrel várják a kormányzattól. Ennek a kettősségnek a következtében előfordul, hogy önhibáján kívül a kötelező feladat ellátása során működési nehézséggel küzdő önkormányzat nem kap állami segítséget, míg az átlagos szintet lényegesen meghaladó minőségű önként vállalt közszolgáltatást nyújtó önkormányzat rendszeresen kiegészítő állami támogatáshoz jut. Működési hiány mindig is lesz, hiszen nem előre számolás van, csak előző évi kiadási szint részleges ismétlése. Vagyis a vélelmezés, hogy ha valamire ennyit költöttek tavaly, vélhetően ennyit fognak idén is.

Látszólagos ellentét, illetve a kormány saját hibájának az elismerése, hogy ismét lehet pályázni rendkívüli önkormányzati támogatásra?

Schmidt Jenő: A korábban ÖNHIKI-nek nevezett támogatási forma ugyan megszűnt, de a helyette bevezetett MÜKI lényegében ugyanazt a célt szolgálja és az objektív mutatók hiánya miatt hasonlóan a korábbi szisztémához jelentős mértékben szubjektív a támogatás odaítélése. Ennek talán jó példája a karácsonyi kormányhatározat, amely 68 önkormányzatnak több mint 18 milliárd forintot adományozott úgy, hogy a legkisebb támogatás 10 millió forint, míg a legtöbb Debrecennek 2 milliárd forint volt. A szétosztott pénzből több, mint 10 milliárd forinton 14 megyei jogú város osztozott. Megítélésem szerint indokolatlanul és aránytalanul részesülnek támogatásban egyes nagyvárosok. Ugyanakkor továbbra is csak távoli ígérvény jutott annak a 120 kétezernél népesebb lakosságszámú településnek, amelyek nem részesültek adósságrendezésben, vagyis saját erőből és megfelelő gazdálkodás mellett voltak képesek feladataikat ellátni. Ennek az érintett önkormányzati körnek „elvileg” járó támogatása szintén 10 milliárd forint. Ezt azért érdemes összehasonlításként felemlíteni, mert megítélésem szerint nagyon rossz az üzenete annak, hogy azokat az önkormányzatokat nem ismerjük el, amelyek megfelelően gazdálkodtak és azokat hozzuk visszatérően kedvezményezetti helyzetbe, amelyek a legnagyobb mértékű adósságot felhalmozták.

Reálisnak látja-e, hogy egyes polgármesterek, akik az új számítás szerint jóval kevesebbet keresnek, jutalom formájában kapják meg a különbözetet?

Schmidt Jenő: Az új polgármesteri bértábla meghatározásánál ugyancsak a nagyok erőfölénye érvényesült, amelynek következtében a települési vezetők 80 százalékának bére kisebb-nagyobb mértékben csökkent, míg a nagyoké jelentősen növekedett. Így állhat elő az a helyzet, hogy az 500 lakosnál kisebb település társadalmi megbízatású polgármestere kevesebb tiszteletdíjat kap, mint az általa foglalkoztatott közmunkás. Az új bértábla nem differenciál megfelelően, így nem a végzett feladat jellege és mértéke alapján, hanem csak a lakosság száma szerint tesz különbséget. A TÖOSZ küldöttgyűlése által elfogadott bérezési rendszer lényegesen igazságosabb lenne, mint a most alkalmazott, mivel a jelenlegi bérek és a végzett munka, valamint felelősség nincsenek megfelelő arányban. Természetesen nagyon sok helyen keresik a jogszerű lehetőséget a képviselő- testületek, hogy díjazzák a polgármester munkáját. Ennek egyik lehetséges módja a jutalom, ami pótmegoldás, mivel jutalom elvileg a többlet teljesítményért adható. Amennyiben viszont a bérrel állítjuk szembe a végzett munkát, akkor ez a többletteljesítmény a legtöbb esetben reálisan létezik. Bízom benne, hogy a kialakult helyzet abszurditásának bemutatásával rábírhatjuk a döntéshozókat az ésszerű változtatásra, és nem kiskapuk útján lesz biztosítható az első számú településvezetők díjazása.

- Barak Beáta -