Szerencsés és szerencsétlen ételek az év utolsó napjain

Hajdú-Bihar - Szilveszterkor: szárnyas, újévkor: disznó és lencse. Így induljon 2015.

Az év utolsó éjszakáján a babona szerint az a célunk, hogy minden rosszat és szerencsétlenséget az óévbe zárjunk. Ezért szárnyast kell enni, méghozzá csirkét, mert az hátrafelé kapirgál, ezzel visszakaparja a rosszat 2014-be.

Az év első napján viszont az a célunk, hogy szerencsésekké tegyük magunkat egy évre, ezért eszünk disznóhúst. A disznó ugyanis előre túrja a szerencsénket. Lencsét azért kell enni, mert a kerek, lapos lencseszemek a pénzérmékre hasonlítanak. Ha hiszünk a babonának, akkor ne nagyon főzzük szét a szemeket!

Ami tilos: hal és pulyka

A halak és egyéb vízi élőlények elúsznak a szerencsével, ezért két napig le kell mondanunk róluk, ha babonásak vagyunk! A pulyka mérgelődést hoz a házhoz, az év első napján ne együnk belőle!

Mindenképp legyen

Rétes és gyümölcs. Minél hosszabb a rétes az újévi asztalunkon, annál hosszabb és boldogabb lesz az életünk. A boldogságot (és az új esztendő tartalmasságát) még a dús töltelékkel is biztosítanunk kell! Aki pedig arra vágyik, hogy gyümölcsöző legyen a vállalkozása, a munkája vagy az élete, az egyen gyümölcsöt az év első napján! A legtöbb konyhai babona talán épp a szilveszterhez kötődik, január 1-jén szinte kötelező malacot enni. De egy nappal korábban, december 31-én épp fordítva van: tilos malacot enni. A lencsének is mindenképpen az asztalra kell kerülnie az új év első napján.

A szilveszteri gasztrobabonáknak régi paraszti gyökereik vannak, a hagyomány szerint nagy jelentősége van az év utolsó napjának és az új év első napjának, mert ezek határozzák meg azt, hogy a következő évben milyen lesz a sorsunk, milyen lesz a termés a földeken.

Azt sokan tudják, hogy az új év első napján lencsét kell enni. De miért? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát főleg a lencse, de a bab is olyan mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. És persze azért kell január 1-jén mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bőséget és a gazdagságot az új évre.

A malac a másik, amit január elsején szinte kötelező megfőznie vagy megsütnie a háziasszonyoknak. A babona szerint azért, mert a malacnak is köze van a következő évi szerencséhez, hiszen az orrával előre túrja a szerencsét. És azért nem szabad ezen a napon például szárnyast enni, mert az viszont elkaparja a szerencsét, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad.

Pont fordítva van viszont az előző napon, december 31-én: ekkor ugyanis tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad vagy hal kerülhet rá, épp azért, mert a szárnyas elkaparja az előző év problémáit, bajait, gondjait, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el.

Sok helyen szokás a szerencsepogácsa sütése is szilveszterre: a pogácsák közül az egyikbe belesütnek egy pénzérmét is, és aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje a következő évben. De fontos, hogy még éjfél előtt kerüljön elő, és még éjfél előtt meg is egye a pogácsát az, aki megtalálta. És egy jó tanács az újévi asztalhoz: a négylevelű lóhere valamilyen formában legyen ott.

HBN, gasztro-tv.hu