Életműve immár az irodalmi tárban

Debrecen - Bényei József kéziratait, dokumentumait a Déri Múzeumnak ajándékozta.„Nem babérokra vágyom, csak egy-egy emberi szemre, amelyben megtalálom keseredett öregember arcom, s talán találkozom fiatalabb, hívőbb, reménykedő magammal is.” – írja Kései sugárverések című kötete ajánlásában a szerző. Bényei József költészetének gerince mutatkozik meg ebben a válogatásban. A tematikus ciklusokat a megjelenés időrendje szervezi, a verseket pedig az a szubjektív kötetrendező elv helyezi egymásutániságukba, ami a test és lélek útját jelöli ki a végtelen időben.

A verssorok mindennapi életből építkező egyszerűsége, a hétköznapi ember elemi érzelmeinek megragadása hamar érthetővé teszi: a „babérok” – az elismerés nem is lehet más, mint egy-egy emberi tekintet. Érthető, világos szavak hordozzák a legmélyebb fájdalmat, megrázkódtatást, kételyt, boldogságot, bánatot, örömöt az életen át tartó próbatételeket kísérő nagy, sorsfordító események és apró részletek tökéletes egységét.

Személyes útkeresés

A ciklusokba rendezett versek nem egyszerűen az élet széles spektrumát befogni igyekvő, teljességet sugalló válogatás. Egyetlen ciklus (Élő árnyék) példáján bemutatva: megmutatkozik a személyes útkeresés lépésről lépésre. Az anya poétikai megjelenítésénél először a belga költ,: Maurice Careme képei jutottak eszembe, de itt a gyökerek, a kapaszkodás személyes szintjei, kezdve az anya-kép legmélyebb, legsebezhetőbb motívumától; az apa-verseken keresztül a távolabbi ősök felmutatásáig, minden kép tudatosan helyeződik egyre táguló horizontra, ami az egyéni helykeresés kapaszkodója lesz. Mindez magában hordozza a választ is: honnan veszi az erőt ez az ember? A megtalált hely: a megérkezés jól érezhetően nem könnyű, mint ahogyan nem könnyű az út. Nem mindig könnyű döntéseket hozni, választani, lemondani, vagy épp felvenni a tollat. De könnyűt akarunk vagy értéket?

Az egyes ciklusok értelmezése – a fenti példán túl – más és más utakat bejárva, hasonló alapvető emberi kérdések megfogalmazásához vezeti az olvasót. Vezeti, de nem mondja ki explicite módon; körüljárja, de nem akarja megfogalmazni helyettünk.

Formailag ciklust mélyít a ciklusba, ha időzni kíván egy kicsit a témánál, mint a Levelek a szamaramhoz, vagy Odüsszeusz levelei Nauszikaához vagy a Kékszakállú elégiái – fontosak ezek a kisebb zárt egységek, mint oszlopok vagy tartópillérek erősítik a kötet egységét. Menyhárt József grafikái nem puszta illusztrációk, mélyebb, a versekkel szinte összenőtt, egy-egy ciklus szimbolikus jelképei. Amit a címek nem fejezhetnek ki, elmondja a kép, vagy előrevetíti, vagy értelmezi, segít a verseknek, segít a kötetrendezőnek – minden grafika jóllehet tudatos választás, a versekkel konstellációban különös, egyedi értelmezés lehetőségét ajánlja.

Debrecen XX. századi irodalmi életének meghatározó része Bényei József munkája. Költeményeivel olyan világot tár az olvasó elé, amiben otthonra talál és megértésre. Ritkán adatik meg, hogy egy személyben legyen a költő, az irodalomszervező, és a tudós. A művek teljes egységének sorolására e lap nem lenne elegendő, remélhetőleg beszámolunk megfelelő felületen erről is, tekintve, hogy Bényei József életművének kéziratait, dokumentumait a Déri Múzeum Irodalmi Tárának ajándékozta.

HBN-Bíró Éva

Szigorú és következetes

Debrecen - Ma 80 éves Bényei József, a Napló egykori főszerkesztője, a debreceni irodalmi élet jeles szereplője.