2014.06.17. 16:50
Van benne kockázat, de inni kell!
Debrecen - Nincs mindenre alkalmas megoldás, viszont a mérgezés és a szomjan halás között még elég széles az út…
Debrecen - Nincs mindenre alkalmas megoldás, viszont a mérgezés és a szomjan halás között még elég széles az út…
A fenti mondatot ezzel fejezte be dr. Tamás János, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője az ivóvízzel kapcsolatos kérdéseinkre adott válasza végén: azonban fontos, hogy tájékozódjunk, mielőtt útra kelnénk. Intelmét érdemes megfontolni, mert amellett, hogy naponta bombáznak bennünket mindenféle internetes cégek nagyon széles árskálán mozgó vízszűrök eladásával, a világhálón különböző valós vagy a városi legendák körébe sorolható irományok is olvashatók a témában.
Bizalmi „élelmiszer”
A kemizáció korában sem letagadni, sem ok nélkül felnagyítani nem szabad a kockázatokat – int dr. Tamás János. Különösen nem a víz esetében, amely bizalmi „élelmiszernek” számít. Bár az ásványvízipar is próbál – olykor nem is sikertelenül – piacot nyerni, de éppen a jelentős marketinggel megtámogatott márkákról derült ki, hogy olyan gleccserolvadékvizet használtak, amelyre a repülők a feleslegessé vált kerozint engedték ki biztonsági okokból – teszi hozzá.
A kockázatok mérséklése, felismerése függ a szennyezés típusától, a terjedési útvonalaktól és veszélyeztetett célcsoporttól egyaránt. A vízszűrést szinte soha nem használják önmagában, ami alól talán csak a karsztvizek lehetnek kivételek. Nagyon fontos, hogy a leggyakoribb forrásokat egyértelműen kizárják Magyarországon is.
Ma, amit az emberiség felhasznál, az vízoldékonyságtól függően valahol megjelenhet. A természetben található potenciálisan veszélyes anyagok jelentős részét folyamatosan tiltják be, de a maradékaik még sokáig forognak a környezetben. Ezek rendszeres vizsgálati költségét senki nem fizetné meg. Ennél még izgalmasabb a helyzet azokkal az anyagokkal (például gyógyszer-metabolitok), melyekre vizsgálati szabvány sincs. Pedig ugrásszerűen nőtt a sokféle gyógyszert akár évtizedekig is szedők száma, kiknek a szervezetéből ezek jelentős része kiürülve bekerül a szennyvíztisztítási körbe. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy mi történhet egy biológiai tisztítóban, ahol például a génmódosított paradicsomlé szennyvizét (és genetikai készletét) tisztítják baktériumos bontással. Olyan ez, mint a közlekedés, az is állandó kockázatot jelent, de közlekedni muszáj – véli a szakember.
HBN-ÉP
További részletek a Napló mai számában.