A helyi értékek útja a hungarikumig

Hajdú-Bihar - Tömegtermelés és globalizáció? A helyi kezdeményezések képesek lesöpörni!A hét végi hajdúböszörményi Kemencés napon sok egyéb hagyományos sütőipari termék között Kossuth-kifli is készült, mégpedig versenyre. Ezt a nagyszerű süteményt tájjellege és népszerűsége a HÍR (hagyományok-ízek-régiók ) - védjegyes termékek közé emelte.

Arról, hogy egy helyi érték hogyan jut el idáig, majd tovább, a hungarikumok közé, Szegedyné Fricz Ágnes a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-Feldolgozási Főosztály főosztályvezető-helyettese beszélt a gasztronómiai eseményen rendezett szakmai konferencián.

Sikeres, mert helyi

A hungarikum–mozgalom sikerre ítélt vállalkozás, mivel a legtöbb magyar ember szeretné a környezetében összegyűjteni és megőrizni azokat az értékeket, amelyek a magyar nemzet önazonosságának hordozói. A következő időszakban előtérbe kerülnek a helyi és a tájegységi értékhordozók, ezek felkutatása és megőrzése. Hazánkban 1998-ban kezdődött egy gyűjtőmunka, amely során ezer hagyományos, tájjellegű étel leírása történt meg. Ebből 300-at foglaltak 2001-ben egy kötetbe. Mint ahogyan a főosztályvezető kiemelte, 2009-ben vetődött fel, hogy jó, megvan ez a lista, de mi lesz az ízek, illatok átadásával?

- Folytatni kellett a gyűjtőmunkát, viszont kellett egy szűrő, amely valóban csak a minimum 50 éve történelmi múltú, hagyományos előállítási módú, tájegységekhez kötődő és ismert, keresett, ma is rendszeresen fogyasztott, különféle kategóriába sorolható (15-féle jellegű) ételeket fogja össze. Ez lett a HÍR -védjegy, amellyel 2014-re 116 termék büszkélkedhet – mondta.

„Fenn a térképen”

Nem elég azonban tudni, hogy a Kossuth-kifli ma is számos család asztalára kerül vasárnaponként, hanem kellenek olyan szervezetek, amelyek megsütik és eljuttatják a szaktárca asztaláig. A főosztályvezető elmondta, az észak-alföldi régió a harmadik legaktívabb ebből a szempontból, köszönhető a magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a hajdúböszörményi Civilek a Lakóhelyért Egyesület „őrző-védő” tevékenységének. A korábbi Kenyérünnepet, és a Kemencés napot megálmodó és létrehozó egyesület immár 14 sütőipari terméket védetett le. Viszont a böszörményi házikenyér, dübbencs, darunyak, bobajka, parasztkifli, lakodalmi béles a nevében is viseli származását, ezért a települést is hírül viszi. A főosztályvezető Szomolya kistelepülés példáját hozta: miután „HÍR-es” lett a fekete szárú cseresznyéjük, mintha a település is felkerült volna a térképre.

Az elmúlt egy évben mind a 19 megyében létrejött a megyei értéktár bizottság, és 346 településen alakult meg a települési értéktár bizottság. Ezek a hungarikumok előcsarnokai. Segítségükkel, és a hungarikum.hu oldal tanulmányozásával jutnak egyebek közt ételeink a nemzeti értékek közé. Az, hogy a helyi értéktár fogadja civil kezdeményezésre a termékeket, még mindig fokozható. Azzal, hogy a helyi kezdeményezés lesöpri a globalizációt, a tömegtermelést és a helyben megtermelt alapanyagokat részesíti előnyben. Készüljön a házi sütemény a kiskertből, a helyi piacról.

HBN-BB

HÍR-védjegyes Kossuth-kifli

Hozzávalók:

30 dkg porcukor

25 dkg ráma

5 tojás

1 citrom reszelt haja és leve

30 dkg liszt

1 cs sütőpor

15 dkg apróra vágott dió

1 cs vanília cukor

Elkészítés:

A porcukrot a margarinnal habosra kavarom, hozzáteszem a citrom haját, levét, a tojás sárgáját, a lisztet és a sütőport. Ezután a tojás fehérjét kemény habbá verem és óvatosan hozzá kavarom. Tepsibe öntöm, egyenletesen elosztom, majd a diót rászórom. 180 fokon 25-30 percig sütöm. Sülés után melegen táblára kifordítom, és kifli alakúra kiszaggatom.