Mesékkel a „kővé váltakért”

Debrecen - Aki mesét hallgat, az bölcs emberré válik – állítja dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta.

A levegő megállt a teremben, mialatt mesélt népes felnőtt hallgatóságának a Centrum Hotelben, ahol a Magyar Hospice Alapítvány meghívására tartott nemrégiben előadást.

A mesekutatással három évtizede foglalkozó író-szerkesztő-meseterapeuta rendkívül érdekes útmutatókkal látta el a zömmel gondozókból, pedagógusokból és óvónőkből álló közönséget. Előadásából kiderült, minden korosztály számára és a legkritikusabb élethelyzetben is segítségül lehet hívni a meséket.

Viselkedésmintákkal

Dr. Boldizsár Ildikó a Metamorphoses elnevezésű terápia lényégéről elmondta, elsődlegesen felnőtteknek dolgozta ki, és azon a felismerésen alapul, hogy minden élethelyzetnek van mesebeli párja. Így segíteni lehet olyan embereken, akik a fejlődésükben valami miatt nem tudnak a következő szintre lépni, például valaki nehezen „nő fel”, válik apává vagy fogadja el az öregedés tényét.

Olyan helyzetekben is alkalmazhatók „gyógyításra” a mesék, amikor valami miatt válságba kerül egy ember: ez lehet betegség, válás, krízishelyzet vagy csak félelem egy feladattól. Ilyenkor egy jól megválasztott mesével megoldhatók a problémák, mert ezek viselkedésmintákat közvetítenek, amelyekkel azonosulva a segítségre szoruló maga találja meg kiutat a bajából.

A terapeuta hangsúlyozta, nem a tanulságukat kell levonni, hanem a mesében rejlő kódokat kell megfejteni, hogy működhessen. A mesék hősei ugyanis hasonló problémákkal vágnak a világnak, mint élő hallgatóik, akik a rájuk szakadó nehézségtől szintén „kővé váltak”. Ám velük ellentétben a mesehősök nem maradnak bénultságban, hanem cselekszenek ezzel példát mutatva az őket segítségül hívó élőknek.

Legalább 750 mesét

A mesékben mindig ott van a kulcs, amellyel ki lehet nyitni azt a zárat, ami mögött a megoldás van. Egy fa, egy virág, egy bot, egy köpeny titka vagy az, hogy milyen módszerrel küzdhető le az ellenfél.

A mesékben mindig meg lehet változtatni azt, ami rosszul működik, ezzel sugallják, hogy erre képesek lehetünk a való világban is. Ez pedig a harmónia visszaállításával érhető el, vagyis a rosszul megválasztott lépéseink helyett rá kell találni a jókra, mint ahogyan ez a mesékben is történik. Ehhez szükséges az az ősi tudás, amit e történetek hordoznak, és ezeket az üzeneteket kell dekódolni, akkor tudnak gyógyítani. Ebből következik a meseválasztás fontossága, mert egy rosszul megválasztott történet károkat is okozhat, ezért - ahogy az előadó fogalmazott - egy meseterapeutának legalább 750 mesét ismernie kell a több mint kétezerből.

A legfontosabb, hogy akin segíteni kíván vele, az saját maga élethelyzetét élje meg benne, hogy más megvilágításból szemlélve a történéséket, megtalálja a helyes utat, ezért a legmegfelelőbbek a lelki azonosulásra a magyar mesék. Ahhoz, hogy egy szakember segíteni tudjon, nem csak a kiválasztott mesét, hanem az alanyt és problémáját is nagyon jól kell ismernie.

Lelki „adásvétel”

A terápia fontos eleme a mesélés közbeni intimitás, ezért az sem mindegy, ki és hogyan mond mesét, olvasni eleve nem célszerű – fejtette ki az előadó. A mesemondás egyetemes, s minden kultúrában mágikus, rituális jelenség volt, ami segített krízishelyzetek túlélésében is.

A mesék nem egyszerű színes, csodálatos történetek, a beléjük szőtt jó tanácsok átadása-átvétele fontos eleme volt a generációkról generációkra tovább örökített tudásnak.

Tulajdonképpen ma is ez történik, ha a szülő mesél a gyermekének, és minden más mesélés is egy önzetlen adásvételi kapcsolat. Különösen az, ha egy testi vagy lelki bajban szenvedőnek adunk ezzel enyhülést, mert mi megtehetjük, hogy segítünk, amivel kicsit a világ is jobbá válik – fogalmazott dr. Boldizsár Ildikó, aki az előadása végén is egy avatott módon előadott mesével búcsúzott a hallgatóságtól.

- Égerházi Péter -