Életszerűtlennek tartják a készülő földtörvényt

Debrecen - Hajdú-bihari termelőknek is bennrekedt pénze a felszámolás alatt álló hatvani konzervgyárban; őket is segíteni kellene, nem csak a Hajdú-Bét beszállítóit. Javaslatot nyújtottunk be, hogy a hasonló esetek károsultjait politikai szelekció nélkül, ugyanazon módon támogatássa a kormány – mondta el Gőgös Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság alelnöke csütörtöki, debreceni sajtótájékoztatóján.

Az új földtörvény kapcsán – melynek zárószavazása a képviselő által ismeretlen okból elmaradt, illetve június 21-re halasztódott – súlyos szakmai hibákról, hiányzó kísérő jogszabályokról, átgondolatlanságról, életszerűtlen helyzetekről beszélt.

Az MSZP 30-40 módosító indítványt nyújtott be az eredeti javaslathoz, ebből néhányat át is vettek, de a készülő törvény még mindig nem jó. Többek közt súlyos hibája, hogy a területek kapcsán csak mértéket határoz meg, de nem tesz különbséget 2 vagy 20 aranykoronás föld között; a családtagok részeinek összeadása úgy történne, hogy „végtelen” birtoknagyság jöhetne létre; a tövény hatására pedig a vidéki foglalkoztatottság zuhanhat – sorolt néhány anomáliát Gőgös Zoltán. Különösen aggályosnak tartja, hogy a birtokviszonyok megváltoztatásával – „kihúzzák a földet az állattartók alól” – úgy tesznek tönkre kapacitásokat, hogy nincs helyette másik: vagyis ha egy működő szövetkezet elesik a takarmánytermelő területétől, kénytelen lesz felhagyni az állattartással, de másik állattartó telep – eszköz, pénz, hitel híján – nem lép a helyébe.

– A készülő földtörvény a külföldiek tulajdonszerzése ellen irányul, ami nem baj, de figyelembe kellene venni a magyar valóságot is. Az MSZP ilyen formában nem szavazza meg, de kész tovább tárgyalni róla – foglalta össze Gőgös Zoltán.

HBN

Reagálás Gőgös Zoltán és Jelen Viktor

Ellentmondások és súlyos szakmai hibák az új földtörvényben

címmel tartott sajtótájékoztatójára

A magyar földnek a magyar gazdáknál a helye

Nyilvánvaló, hogy a magyar föld fokozott védelme és a családi gazdálkodások előnyben részesítése minden intézkedés közül az, ami leginkább keresztbehúzta a Gyurcsány-Bajnai-szövetség számításait. Ha rajtuk múlt volna, már rég külföldiek és spekulánsok nyerészkednének a magyar földdel. Fáj a baloldalnak, hogy vége a rendszerváltás óta háborítatlan szocialista nagybirtokosi rendszernek, ma a magyar családi gazdálkodók használhatják a földeket. A Gyurcsány-Bajnai-kormány hektáronként 100 forintért akár 99 évre külföldiek kezére játszotta a magyar földet és ellehetetlenítette a hazai gazdákat. A magyar föld az egyik utolsó nemzeti vagyon, amit a Gyurcsány-Bajnai-kormány nem tudott teljesen kiárusítani, amire most is fáj a foga, és amiért veszett kutya módjára ugyanolyan hadjáratot indított, mint a bankadó-csökkentés és a rezsicsökkentés ellen. Ma a magyar földet az szocialista nagyurak legnagyobb bánatára az új alaptörvény védi: nem lehet ellopni, nem lehet zsebbe szerződni, nem lehet fillérekért nagybirtokokhoz jutni, nem lehet műveletlenül hagyni, nem lehet külföldi tőkéseknek átjátszani. Ma a magyar földet tisztességes, kétkezi munkából élő hazai családi vállalkozások használhatják, akik nyílt pályázatokon nyerik el ezt a jogot. A kormányváltás óta mára háromszor annyi magyar állampolgárt földhöz, mint a baloldal idején. Ma kizárólag helyben lakó, helyben gazdálkodó családi gazdaságok juthatnak földhasználathoz, amelynek köszönhetően a földek döntő része, legalább 80%-a családi gazdálkodások használatába fog kerülni.

Dr. Pósán László

országgyűlési képviselő