Pesten kell megállítani a "dinnyeneppereket"

Debrecen - „A dinnye akár 8-10 kézen is keresztül megy, mire a fogyasztóhoz kerül – adott a lehetőség a sumákságra.”A szaktárca utasítása alapján június 20-a óta ellenőrzi a növény- és talajvédelmi igazgatóság a hazánkban kapható gyümölcsök szárzmazását, minőségét. Mint a megyei igazgatóság vezetőjétől, dr. Podmaniczky Gábortól megtudtuk, jók a tapasztalataik. – A szezon kezdetekor előfordult, hogy átcímkézték a görögdinnyét, most már ritkábban, mert kifutóban van a mediterrán térségből importált gyümölcs. A megyében egyébként nem találunk igazán nagy minőségi problémákat. Olyasmivel ugyanakkor találkozunk például, hogy nincs feltüntetve a minőségi osztály. A dinnye eredetét igazoló papírokról pedig, mivel nem vagyunk nyomozó hatóság, nem tételezhetjük fel, hogy hamis. Ezért is kellene a nagy elosztóhelyeken csírájában elfojtani a csalásokat – mutatott rá egy súlyos probléma gócpontjára a szakember. Hangsúlyozta, üdvözölték azt a hónap eleji fővárosi razziát, ami épp e problémaforrás feltárására, feszámolására irányult.

Sok kézen keresztül

Kérdésünkre azt is elmondta, a megyében kapható dinnye nagy része békési. A helyi profi dinnyetermelőknek ugyanis jobb, ha egyszerre el tudják adni az egészet. Az „igazi” kis területen gazdálkodó őstermelők viszont lehet, hogy jobban járnak, ha az út mentén, akár 50-60 forintért adják a dinnyéjüket. A vevő is jobban jár, mert tudja honnan származik, amit vesz. Ez ugyanis a gond a felvásárlókkal. – A gyümölcs bekerül egy elosztóhelyre, ott keveredik a többivel, s akár több száz kilométert is megtesz a célállomásig. Mi is találkozunk néha olyan zöldség-gyümölcs termékkel, ami akár 8-10 kézen keresztülmegy, mire a fogyasztóhoz kerül – adja magát a lehetőség a sumákságra. A multik esetében ez nem jellemző, nem engedhetik meg magunknak. A "nepperek" viszont nagybani piacokon keresztül keverik, cserélik az árut, gyártják a számlát, bizonylatokat – jegyzete meg Podmaniczky Gábor, aki szerint ez a legfőbb ok arra, hogy az elosztó központokban kell szigorúbb, átfogóbb ellenőrzéseket végezni.

Egyetlen eset

Hajdú-Biharban az igazgatóság munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőriznek az utak mellett, a boltokban és a multiknál, bár mint az igazgató elmondta, mindenkire nem tudnak sort keríteni.

– Eddig közel 30-40 revíziót végeztünk és csak egy esetben fordult elő, hogy a termelő nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a dinnye származási helyét. Természetesen megtettük a szükséges intézkedést. Az is előfordul, hogy csak egy diák van a standnál egy számla- vagy nyugtatömbbel. Ebben az esetben ha 24 órán belül be tudják mutatni az igazolási dokumentumokat, akkor eltekintünk a szankcionálástól. Legtöbbször ez történik – mondta Podmaniczky Gábor. A szankcióról szólva elmondta, élelmiszerlánc felügyeleti bírságot szabhatnak ki, melynek mértéke különböző, a jogszabályban meghatározott szorzóktól függ.

HBN-FÁ

Az ellenőrzés menete:

A zöldség-gyümölcs minőségi ellenőr miuán bemutatkozott megnézi, hogy a dinnye megfelel-e az Uniós minőségi előírásoknak (például):

- nem lehet sáros,

- nem lehet repedezett,

- nem lehet rothadt,

- a csumájának zöldnek kell lenni stb.

Ezután megnézi a táblán a feliratot, elkéri a nyomonkövetéshez szükséges papírokat, számlákat, szállítói leveleket stb. Mindezekről jegyzőkönyvet vesz fel. Ha valamilyen hiányosságot észlel, akár a helyszínen is intézkedhet, például zárolhatja a tételt. Ha szükséges hivatalból megindítja a megfelelő eljárást. A szankció pedig élelmiszerlánc-felügyeleti bírság lehet, melynek mértékét a jogszabályban meghatározott szorzók segítségével kell kiszámolni.