Önhiki Hajdú-Biharban: A „legnagyobbak” újra pályáznak

Hajdú-Bihar - Az intézményfenntartásra költött milliókat szeretnék „visszakapni”.Az önhiki első idei ütemében a legtöbb támogatást, 118,7 millió forintot Berettyóújfalu kapta, Muraközi István polgármestert az okokról kérdeztük. – Kistérségi központi szerepünkből is adódóan iskola város vagyunk jelentős intézményhálózattal, számos kötelező és önként vállalt feladattal, melyekre évente 575 milliót teszünk hozzá a saját kasszánkból. Ennek nagy része bérköltség, így ha jövőre az állam átveszi ezt a terhet rögtön bentebb leszünk 300 millióval. Egyébként arányaiban nem mi kaptuk a legtöbbet – jegyezte meg a településvezető. Hangsúlyozta: úgy tűnik a Belügyminisztériumban is indokoltnak látták a(z) – eredetileg 451 milliós – kérésünket, ezért állapítottak meg ennyi támogatást. – Bízunk benne, hogy a következő körben is jelentős összeget kapunk. Az elnyert támogatásból a számlák egy részét szeretnénk rendezni – mondta Muraközi István.

Többet vártak

Balmazújvárosban bár kevesebb az oktatási intézmény, mégis nagy összeget emészt fel azok fenntartása. Tiba István polgármester a most elnyert 116 millió forint kapcsán megjegyezte, a kincstár 560 millió forinttal hagyta jóvá az általuk kitöltött igénylést – azaz többre számítottak. – Pályázni fogunk a második ütemben is! – jelentette ki. Kérdésünkre, hogy nem csökkentek-e terheik azzal, hogy református iskola indult a városban, úgy fogalmazott, csak kis terhet vett le a vállukról a 200 gyermek oktatását végző intézmény, attól nekik még "maradt" 1700 diákjuk.

A korábbi "büntetést" nyögik

Nyíradony sem annyit kapott, amennyit kért – tudtuk meg Tasó László polgármestertől. 419 millió helyett 96-ot ítéltek meg a városnak, így itt is számítanak a második körre. – Nyíradony legnagyobb problémáját a saját bevételeinek alacsony mértéke, valmint a kötelező önkormányzati feladatok központi finanszírozásának 2002-től 2010-ig tartó folyamatos, brutális csökkentése, és az ebből keletkező likvidítási problémák okozzák – válaszolt írásban elküldött kérdéseinkre a városvezető, hozzátéve: mindezek mellé akkor „politikai büntetőhadjárat is párosult”, azaz az éves átlagos 65-89 milliós támogatás helyett 2-13 millió forint önhikit kaptak. Hangsúlyozta: az előző két évben végrehajtott 50 főt meghaladó létszámleépítések, intézményösszevonások, szerkezetátalakítások következtében stabilizálták a működésüket.

– Jelenleg is vannak szállítói tartozásaink, benne közüzemi számlák is, melyeket a kapott támogatásból kezelni tudunk – tájékoztatott Tasó László.

HBN | Fabók Ágnes

A szemét miatt kellett

Januárban még arról írtunk, hogy Magyarhomorogból önnfenntartó mintafalu lett, s már nincs szüksége önhikire. Az idei első ütemben viszont ismét szerepelt a neve. Mi ennek az oka? – kérdeztük a polgármestert. – Nem azért kértünk 8 millió forintot (6,7-et kaptak végül), mert nincs pénz a számlák kifizetésére – szögezte le elöljáróban Barabás Károlyné. – A Március-telepen egykor működött, mára felszámolt hulladékválogató után maradt szemét eltakarítására kell a pénz. E feladat elvégzésére a környezetvédelmi hatóság szólította fel az önkormányzatot, de örömmel teszünk neki eleget a pénz birtokában, hiszen a területen később munkahelyteremtő beruházás valósulhat meg – tájékoztatott a vezető.

Önhiki Hajdú-Biharban: