Ufók a Piac utcán

Ludwig Hernyának több sem kellett, máris felragyogott, hiszen a rejtélyes felirat csakis olyasmit jelenthet, hogy a Földet végre megszállják a kicsi, zöld emberkék a világűrből, ráadásul van bennük annyi sárm, hogy épp a cívisvárossal kezdjék. Következésképp a reggel csupán tűnik átlagosnak.

Említsük meg: Ludwig Hernyában is volt annyi sárm, hogy nem kezdett el hanyatt-homlok betelefonálgatni sehová. Nem hívott mentőt, rendőrt, tűzoltót, újságírót, még a telefontársaságot sem tárcsázta, úgyis érte jönnek majd, ha akarnak valamit, pizzát se rendelt, arra a kis időre, minek. A végső megnyugvás csöndes belső derűjével várta inkább a zöld emberkéket. Mert ez nem csupán egy markánsabb hidegfront, amikor a megszállottakban fejreáll az ideg, s égnek a vonalak a menetrend szerinti szándékos tévhívásoktól, ez végre egy kis végítéletecske, egyemmeg!

Ludwig Hernya persze azóta is várja a pöttöm spenótszínű hódítókat, eleinte békésen, de ahogy telt az idő, egyre fogyó türelemmel. Egyesek újabban látni vélik őhernyaságát, amint a Piac utcán baktat föl s alá, ábrázata időnként torz vigyorba rándul, karjával vezénylő mozdulatokat tesz, és félhangosan ismételgeti azt, hogy „Debrecen = eJomega+V,Y2eJ”, mint a végső kozmikus megboldogulás legfőbb mantráját. Egyesek pedig már-már sajnálni vélik, hogy Ludwig Hernyának nem jut vezető pozíció e világon. Mert most, amikor minden annyira elharapódzott, már csak a kis zöld emberkék eljövetelében bízhatunk.
– Fábián György –

http://ludwighernya.blogging.hu
„Hernya extra” – A szerző blogja

Kapcsolódó anyagok: