Ötszáz forint itt mindig lesz anyagra – a szováti cigánytelepen jártunk

Minden dózis orosz rulett, mégis egyre durvábban tarolnak a dizájnerdrogok: az egyik legveszélyeztetettebb település romatelepén, Hajdúszováton, majd a rendőrségnél jártunk.

Forrás: Molnár Péter

Hajdú-Bihar megyében – ahogyan országosan is – előfordul, hogy kábult, zavart emberekbe botlunk akár a nyílt utcán is. Nem egyedi és nem egy város jellemzője ez, mi most a megye egyik legveszélyeztetettebb településen eredtünk a dizájnerdrogok nyomába.

A Hajdúszovát cigánytelepén élők legalább 80 százaléka szerhasználó – tudtuk meg a helyi Romano Drom Egyesület elnökétől, Nagy Istvántól, aki szintén a település romanegyedében él.

A napokban a község nyomornegyedében mutatta meg portálunknak, mit okoz a filléres drogok használata, mivel itt – sok más településhez hasonlóan – Hajdúszovát roma nemzetiségi önkormányzatának egykori elnöke szerint a gyerekek és a szülők körében egyaránt mindennapi szokás a szerhasználat. A mélyszegénységben élő roma családok mindegyikében van kábítószeres, és ez alól az István családja sem kivétel: a legkisebb, 21 éves fia szintén drogozik.

Igyekszünk kiegyensúlyozottan élni az életünket, a fiamat nem narkósnak neveltem, de a környezet és az új baráti köre erősebbnek bizonyult nálunk

– fejti ki, közben a telep zsákutcájába érve másodpercek alatt nyilvánvalóvá vált, hogy az itt élőknek nemhogy minőségi kábítószerre, de bejárati ajtóra, ablaküvegre, cipőre sincs pénze.

A kétszáz roma család lakta telepen a narkotikumok közül a legolcsóbbak, a legveszélyesebbek vannak terítéken: az egyetlen, ami megfizethető, az 500 forint körüli, gyakran patkányméreggel vagy hígítóval kevert – ahogy fogalmaz – szemét.

22 ezer 800 forint – a legtöbb család ennyiből él, néhányan fogyatékossági és gyermeknevelési támogatás címén pár ezerrel többől, ezért a telepen a baráti körök tagjai egymást látják el anyaggal, kinek mikor, mire van pénze.

– A szereket itt már majdnem minden háznál árulják, külön hálózat épült ki arra, hogy mindenki hozzáférjen – magyarázza, és ahogy az utcákat rójuk, úgy tűnik, ez az egyetlen hálózat, ami a szervezettség bármilyen jelét mutatja az ablaküveg nélküli romos-lomos, jellemzően omladozó házak között. Az út mentén, a bokrok alatt, a gazban csikkek, dekkek, gyógyszeres pakkok fóliamaradványai, a közöttük elsétáló, csontsovány kóbor macskák már csak kéretlen biokellékei az egyébként érthetetlenül kihalt életképnek. Megtudjuk, hogy a telep lakóinak csaknem 90 százaléka munkanélküli, aki mégis dolgozik, igazolást kér a gyerekeiknek a háziorvostól, majd iskola és óvoda helyett a közeli földeken csilipaprikát, almát szedni viszi őket.

A tankötelezettség 16 éves korukig tart, ezen felül a legtöbben kikerülnek a rendszerből, ami az egyetlen kapaszkodó volt számukra. A gyermekvédelmi és családtámogatási hálózat is csak akkor van jelen a szegregátumban, amikor már ki kell emelni egy gyereket a környezetéből

– fűzi hozzá.

A Roma Drom vezetője szerint a tájékozatlanság a legnagyobb ellenségük, a telepen sem a fiatalok, sem a szüleik nem tudják, milyen hatású, összetételű az aznapi adag, amit valamelyikük beszerez.

Kívülről jöhet segítség

– Szakemberek, tanárok segítsége kellene – hangsúlyozza, hogy erősebb köteléket segítsenek kialakítani a gyerek és a szülő között. Az egyesületi elnök szerint a hajdúszováti romatelep kábítószerfogyasztásának meghatározó oka az érdekképviselet hiánya, és az a tény, hogy a cigányság egyre meredekebb íven csúszik a szakadékba.

Nagy István a droglavina és a szociális helyzet általános romlásának megfékezésére a községben külön közösségi házat szeretne létrehozni, hogy a szegregációban élő gyerekek és a fiatalok a jövőjüket meghatározó, pozitív értékrendet sajátítsanak el, lehetőséget kapjanak a tehetséggondozásra, valamint megismerhessék a cigány kultúrát.

Minden adag orosz rulett

Dr. Juhász Zoltán rendőr alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője portálunknak elmondta, hogy a klasszikus értelemben vett kábítószerek nem tűntek el ugyan a piacról, de használatuk háttérbe szorult, helyettük az új dizájnerdrogok és pszichoaktív szerek lettek népszerűbbek.

Ahogy Zacher Gábor toxikológus is elmondta, a boldog békeidők azok voltak, amikor a kábítószer-fogyasztót rosszullét miatt bevitték, megkérdezték, mit fogyasztott, aztán a marihuána, a kokain vagy éppen a heroin ellenszerével kezelni tudták

– fogalmazott. Juhász Zoltán szerint azonban most nincs az a toxikológus vagy vegyész, aki meg tudná állapítani, hogy milyen hatóanyag okozza az ilyen rosszullétet.

Hajdú-Bihar megyében az új pszichoaktív szerek fogyasztói jellemzően 18 és 30 év közöttiek, de a bűnmegelőzési osztály vezetője azt sem zárja ki, hogy a 16 évesek között is akadnak fogyasztók. – Igyekszünk egészségtudatosan élni, közben egy vadidegentől kapott szert, amiről azt sem tudjuk, hogy megöl-e vagy nem, gondolkodás nélkül beveszik – mutatott rá. Kitért arra is, hogy a dizájnerdrogok legfontosabb veszélyei az ismeretlen hatás és mellékhatás, illetve nehéz a túladagolás kezelése. – Túladagolás esetén nem, vagy csak nehezen állapítható meg, hogy milyen típusú hatóanyag okozza azt. Ez a kezelést is jelentősen hátráltatja és lassítja. A járulékos problémák között számolni kell a bódult vezetés miatt okozott közlekedési balesettel, nemi erőszakkal, vagy a nem kívánt terhességgel egyaránt – fejtette ki.

Hajdú-Bihar évtizedek óta gyengén-közepesen fertőzött ebből a szempontból, ezt az egészségügyi intézmények kezeltjeinek, a haláleseteknek és a büntetőeljárásoknak a számából, valamint a lefoglalt kábítószer mennyiségéből kalkulálják ki.

A rendőrség nemrég számolt be arról, hogy szeptember végétől október elejéig tartó, összehangolt, országos bűnügyi akciósorozatot tartottak a kábítószerekkel, az új pszichoaktív anyagokkal, valamint a gyógyszerhamisítással kapcsolatos bűncselekmények felderítése, felszámolása és megelőzése, a terjesztői magatartás visszaszorítása érdekében.

SZD