Beragadt vécéajtó, ujjra szorult gyűrű és romlott uborka miatt is hívták már a tűzoltókat

Leggyakrabban szabadtéri és lakástüzek, valamint kidőlt fák és közlekedési balesetek miatt hallhatunk a hajdú-bihari hivatásos tűzoltókról. A segélyhívót viszont sokan a leglehetetlenebb kérésekkel hívják, ennek kapcsán a Haon a hajdú-bihari katasztrófavédelem szóvivőjét, Papp-Kunkli Nórát kérdezte az extrém eseteikről.

Elakadt lift, kiolvadt hús

– Különlegesebb beavatkozások általában a műszaki mentéseken fordulnak elő, meghibásodott liftbe beszorult emberekhez például évente többször vonulnak a tűzoltók. Előfordul olyan is, hogy valakit a lakásból a kisgyereke zár ki véletlenül, ilyen esetekben hamar pánikba eshet a szülő és a gyerek is, emiatt azonnali segítségre van szükség – fejtette ki a szóvivő.

Ugyancsak a tűzoltók segítségét kérte néhány hete az az ember is, aki az elromlott zár miatt nem tudott kijutni egy autópálya pihenőjének mosdójából. – Ritkán, de előfordul, hogy ujjra szorult gyűrűt vágnak le, vagy valamelyik végtagot kell kiszabadítani egyszerű használati tárgyak elemei közül. 

 Tévesztette már meg bejelentőt napon felejtett kovászos uborka is, melynek terjedésekor a legrosszabbra gondoltak a szomszédok – sorolta a szakember.

Nem favágók, nem méhészek

Az is gyakran előfordul, hogy családi ház telkén lévő egészséges, de hatalmasra nőtt fát szeretnének a tűzoltókkal kivágatni, mert túlnőtte a kertet. Kiemelte: ilyen esetekben sem a 112-es telefonszámon kell bejelentést tenni, hanem egy fakivágással foglalkozó szakembert kell kihívni.

Megtudtuk azt is, hogy esetenként darázs- és méhbefogás miatt telefonálnak a tűzoltókhoz, azonban darazsakkal és méhekkel összefüggő esetekben a tűzoltók csak akkor avatkoznak be, ha a rovarok közvetlen életveszélyt jelentenek. Ilyen például, amikor egy forgalmas közterületen, óvodában, iskolában telepedtek meg az állatok. Ha közvetlen életveszély nincs, méhészek, illetve rovar- és kártevőirtó szakemberek tudják kezelni a helyzetet. A tűzoltók ilyen esetben felkérésre részt vehetnek a munkában, például ha a kas olyan magasan van, hogy oda csak magasból mentő tűzoltó gépjármű segítségével lehet feljutni –magyarázta Papp-Kunkli Nóra.

Tüzek, balesetek, viharkárok

A tűzoltók munkájában minden évszaknak megvannak a jellemző káresetei. Télen a lakástüzek és szén-monoxid miatti riasztások, valamint a közlekedési balesetek miatti műszaki mentések száma magasabb. 

A tűzoltók élet- és vagyonmentési feladatokat látnak el, ezért, ha valaki életveszélyben van, bajba kerül, akkor állampolgári kötelességünk hívni a 112-es segélyhívószámot. Előfordul azonban olyan hívás is, amikor nem a tűzoltókra, helyette inkább egy szakemberre vagy egy kis öngondoskodásra lenne szükség – összegzett végül a szakember.

A tárcsázástól az érkezésig

Megkérdeztük azt is, mi történik a segítségkéréstől a szervek kiérkezéséig. A 112-es segélyhívóközpontot a rendőrség üzemelteti. Az operátor a segélyhívás alapján felméri, hogy szükség van-e tűzoltói beavatkozásra. Amennyiben igen, a segélyhívás alapján kitöltött elektronikus adatlapot továbbítják a katasztrófavédelem megyei ügyeletére. Ha szükséges, a katasztrófavédelem ügyeletesét is bevonják a hívásba. A műveletirányítóknak csak a hangjával találkoznak a segítséget kérők.

Ők azok a tapasztalt tűzoltók, akik kezelik a segélyhívásokat, az információk birtokában pedig képesek a káreset helyszínéhez legközelebb eső tűzoltóságról pontosan a megfelelő számú egységet és a szükséges felszereléssel rendelkező járműveket riasztani. A helyszínre érkező tűzoltókat kiegészítő információkkal is segítik, ha pedig szükséges, további erőket csoportosítanak oda.

SZD