Milliókat kért

2020.11.10. 14:07

Titkos ügynöknek adhatta ki magát egy üzérkedés miatt elítélt férfi

Az ügynek két vádlottja is van, mindkettőjüket bűnösnek mondta ki a bíróság.

Fotó: Illusztráció / Shutterstock

A Debreceni Törvényszék 2020. november 9-én ítéletet hirdetett annak a két vádlottnak az ügyében, akik közül az egyik befolyásával üzérkedett, míg társa ezt kihasználva pénzt adott át neki, hogy jogellenesen ezen befolyást megvásárolja.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki két rendbeli befolyással üzérkedés bűntettében, melyből egy rendbelit folytatólagosan követett el, ezért őt három év börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá nyolc millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben.

A másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett befolyás vásárlása bűntettében mondta ki bűnösnek. Mivel önfeljelentést tett, lehetőség adódott a büntetés korlátlan enyhítésére, így őt a bíróság négyszázezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Amennyiben ezt az összeget nem téríti meg, úgy büntetése négyszáz nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változik – számolt be honlapján a Debreceni Törvényszék.

A bíróság által megállapított tényállás szerint egy férfi 2013 óta meg akart venni egy Hajdú-Bihar megyében található tehenészetet, amelyhez az önerőn kívül szüksége lett volna egy nagyobb összegű hitelre is. A hitelügyintézés azonban 2015 őszéig nem járt eredménnyel. A férfi 2015 őszén ismerte meg elsőrendű vádlott G. S.-t, majd körülbelül három hét múlva a másodrendű vádlott Sz. K.-t és a segítségüket kérte. A másodrendű vádlott ténylegesen próbált a férfi segítségére lenni, de nem járt érdemi eredménnyel. G. S. 2016 tavaszán számonkérte SZ. K-t, hogy miért nem halad az ügyintézés, erre hivatkozva „átvette” tőle az ügyet. G. S. úgy állította be magát a férfi és SZ.K. előtt is, hogy az egyik titkosszolgálatnál magas rangú tisztként dolgozik, amelynek köszönhetően befolyásos emberekkel, köztük az akkori nemzeti fejlesztési miniszterrel, a miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a belügyminiszterrel áll közvetlen kapcsolatban. Erre tekintettel segítséget ígért a befektetni kívánó férfinak és SZ. K. másodrendű vádlottnak, azzal, hogy cégét be tudja protezsálni két nagy beruházással megbízott cég alvállalkozói közé. A vevő és SZ. K. folyamatosan kapcsolatban voltak az elsőrendű vádlottal, bíztak abban, hogy az általa előadott társadalmi pozíciójára és kapcsolatrendszerére figyelemmel segítséget tud nyújtani számukra, azonban G. S. ennek érdekében semmit nem tett. G. S. azt is tudta, hogy a befektető korábban nagyobb kölcsönt nyújtott SZ. K.-nak, amiből a befektető tudta nélkül elkért a másodrendű vádlottól 8 millió forintot azzal, hogy a továbbiakban ő intézi a tehenészet megvásárlását – taglalja a törvényszék.

A vádirat alapján 2016 áprilisa és 2016 szeptembere között G. S. a másodrendű vádlottól az ő ügyének intézéséért cserébe is pénzt kért. Sz. K. a pénzt – melynek pontos összegét nem sikerült tisztázni, mivel nem készült okirat az átadásokról – több részletben a cége házi pénztárából, illetve annak bankszámlájáról vette fel. A másodrendű vádlott az okozott hiányt úgy próbálta pótolni, hogy több magánszemélytől kölcsönt vett fel, emiatt őt jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt jogerősen el is ítélték. G. S., miközben magát is hivatalos személynek adta ki, arra hivatkozással kért előnyt Sz. K.-tól, illetve a másik férfitól, hogy hivatalos személyeket befolyásol, míg a másodrendű vádlott azért adott pénzt G. S.-nek, hogy hivatalos személy befolyásolásával az általa képviselt céget kedvezőbb helyzetbe hozza, de ennek érdekében semmit nem tett – összegzi az ítéletről szóló közlemény.

A büntetések kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként értékelte az elsőrendű vádlott esetében – többek között – büntetett előéletét, enyhítő körülményként azonban az elsőrendű vádlott korát és betegségeit, a másodrendű vádlott beismerő, tényfeltáró vallomását és megbánását.

A Debreceni Törvényszék döntése nem jogerős, az ügyész, a vádlottak és védőik három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában