Rengeteg lehetőség áll a vállalkozni vágyók előtt, hangzott el a hajdú-bihari iparkamarai évnyitón

Gazdasági évnyitót tartott a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) csütörtökön délelőtt a kamara debreceni székházában. A rendezvényen az infláció hatásai, annak leszorítása és a gazdaság helyreállítása állt a középpontban.

– Kamaránk és Debrecen a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal közösen idén egy kiemelkedő programsorozatot szeretne elindítani a vállalkozók számára – mondta köszöntőjében Miklóssy Ferenc. A kamara elnöke felvázolta az elkövetkező hónapok rendezvényeit, érintve a források felhasználásáról, a Széchenyi-kártyáról, az EXIM Bankról, a térség fejlesztéséről és a mesterséges intelligenciáról szóló előadásokat. Megemlítette, a kamara elindított egy Sesztina Vállalkozói Programot, mely elsősorban a kis- és középvállalkozások részére vezetési, pénzügyi és digitális ismereteket szolgáltat.

Fiatalok és az idősek, mint munkaerőpiaci támaszok

Kósa Lajos országgyűlési képviselő előadása kezdetén felvázolta, elmúlt az inflációs veszély, így Magyarországot vissza kell terelni egy növekedési pályára. Azonban az uniós gazdaságfejlesztési törekvések a tagállamok különbözősége miatt nem igazítható működőképesen az egyes országokra, ráadásul a források többnyire a tehetősebb európai országok felé csorognak vissza. A kormány ezért arra törekszik, hogy az országot visszaállítsa a fellendülés útjára, melynek szükségszerűen erőforrásigénye van: tőke, technológia és munkaerő.

A képviselő ez utóbbit, a GDP-növekedés munkaerőpiaci megtámasztását fejtette ki.

Mint mondta, a magyar gazdaságpolitika a munkaerőpiac néhány szegmensére nem lát rá. Példaként említette, hogy a statisztikai adatok alapján a 18-22 év közötti fiatalok foglalkoztatási rátája alacsony, azonban ezen réteg valójában aktív, mindössze diákszervezeteken keresztül vállal munkát.

Kósa Lajos az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként elmondta, a diákszövetkezet működőképességéhez hasonlóan létrejött a nyugdíjas szövetkezet. A két és fél millió 65 év felettiből jelentős létszám, megközelítőleg 800 ezer fő aktív korú nyugdíjas, így figyelemre méltó munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a gazdaság számára. Mint fogalmazott, ez a munkaadóknak azért lehet hasznos, mert vállalkozói szerződés esetén nincs járulékfizetési kötelezettség, valamint bevethetőek a szezonális időszakokban is.

A globális tényezők miatt szálltak el az árak

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára az infláció letörése után a növekedés helyreállításáról beszélt, mint mondta, a cél idén a négy százalékos gazdasági növekedés.

Előre vetítette, rövid távon arra lehet számítani, hogy az infláció egy-két hónapon keresztül csökkenni fog, májustól a bázishatások miatt elindul felfelé, majd az év második felében lesz egy átmeneti hullámvölgy, aztán ismét emelkedésbe kezd. Megjegyezte, a termelői árindexeknek köszönhetően azonban inkább lefelé mutató tendencia jellemző az inflációra.

Mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelői árindexek mélyen beszakadtak, deflációs hatásúak, ez látszik az élelmiszerárakon is – mondta. Megjegyezte, februárban az élelmiszerárak inflációja 2,2 százalék volt, azonban ebbe a csoportba a KSH besorolja a vendéglátást is, amely a negyedét teszi ki az élelmiszer-fogyasztásnak, és önmagában több mint 10 százalékkal növekedett. A házon kívüli étkezést kiszűrve az látható a helyettes államtitkár szerint, hogy az élelmiszerárak csökkentek.

Elmondta azt is, a nyersanyagáraknál masszív visszaesés tapasztalható a 2021-ben tapasztalt emelkedés után. A közelmúltbeli történéseken keresztül bemutatva a jelenlegi helyzetet, rámutatott, 2019-ben a kínai sertéspestis következtében leölték a sertésállományt, ezért a távol-keleti ország importálni kezdte a jószágokat. Miután visszaépítették a sertésállományt, takarmány-felvásárlóként léptek fel, kiszívva a világpiacról a szójától a kukoricáig gyakorlatilag mindent. Eközben az időjárási tényezők, a dél-amerikai aszály miatt felborult a kereslet-kínálat, jelentős árrobbanást okozva. Ezekhez hozzájárult, hogy az orosz-ukrán háborúval párhuzamosan kitört az ukrán gabonapánik is, nem beszélve az energiaárak növekedéséről.

A veszély elmúltával folytatódhat az építkezés

Összegezte, ezek a külső hatások begyűrűztek a magyar termelői ágazatokba, ami végül az infláció növekedéséhez vezetett. Hozzátette, a kormány intézkedéseinek – például az Árfigyelőrendszernek vagy a kötelező akciónak – köszönhetően visszaszorították az inflációt, így most a figyelem a gazdaság helyreállítása felé fordult.

A szakember rávilágított, láthatóan a nem élelmiszer típusú vásárlások estek vissza leginkább, így a bútorok, a ruházati és a műszaki cikkek iránt csökkent a kereslet. Ezzel szemben a szolgáltatási szektor és a turizmus pedig fellendült a vírushelyzet után.

Suppan Gergely szerint az aktivitás növelése a munkaerőpiacon keresztül érhető el, mint mondta, a foglalkoztatottság történelmi csúcson áll, 4,7 millió főt takar, a munkanélküliség pedig mélyponton van, emellett csaknem 70 ezer betöltetlen állás van az országban.

Számos lehetőség közül válogathatnak a vállalkozni vágyók

Mint fogalmazott, a beruházások helyreállítását pedig már bejelentett vagy a közeljövőben nyilvánosságra kerülő intézkedések hatására kívánják elérni, melyek különböző vissza nem térítendő támogatásokat is takarnak. Beszélt a képzési programokról, a változatos hitelkonstrukciókról, az igényelhető pályázati forrásokról.

Megemlítette, éppen csütörtökön jelentették be, hogy a kis- és középvállalkozások számára a kamatplafont megszüntetik.

Miklóssy Ferenc zárszóként összegezte, a hatalmas választékból álló programok döntően azt szolgálják, hogy a magyar nemzeti vállalkozások versenyképessége növekedjen. Az elnök szerint az egyetlen megoldás, ha tudás alapú, nagy hozzáadott értékű vállalkozások jönnek létre. Mint mondta, a kamara mindent megtesz, hogy ezeket az ismereteket közvetíteni tudják, meglátása szerint ugyanis az embereknek nincs tudomásuk a lehetőségekről.