2023.08.09. 11:30
Ilyen lett az idei búzatermés Hajdú-Bihar vármegyében
Csapadékból ezúttal nem volt hiány, de egyéb körülmények még befolyásolhatják az idei évet.
Idén erős közepes termés realizálódott a vármegyei búzaföldeken
Forrás: illusztráció / MW-archív
Sokakban elevenen élhetnek még a 2022-es év képei a szántóföldekről: hamar beérett búza, kiégett napraforgó és kiszáradt kukoricatáblák tarkították a határt. A történelmi mértékű aszály rányomta bélyegét az előző esztendőre, így eleve szkeptikusan álltak neki a gazdák a 2023-as idénynek. Szerencsére az időjárás nem maradt adós az első nyolc hónapban a csapadékkal. De elegendő volt-e ez most? Megoldódott-e minden probléma? Mire számíthatunk idén? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Gazdálkodói szemmel teljesen más ez az év. Ha kimegyünk a határba, akkor gyönyörködhetünk a látványban. A tavalyi évhez képest ez egy teljesen más vegetáció, szépek a termények. Erre nem panaszkodhatunk
– fogalmazott megkeresésünkre Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatóságának elnöke. Mint folytatta, a csapadékok aránylag jó időben érkeztek, a gazdák el tudták végezni a szükséges munkálatokat, így jó kilátással lehetnek az idei termés mennyiségének tekintetében.
Forrás: Napló-archív
Nagyon nem tesz jót az ukrán gabona megjelenése
– A búza aratásának a végére érve elmondhatjuk, hogy egy erős közepes termés realizálódott. A minőség viszont nagyon heterogén, valahol például nagyon nagy mennyiségű takarmánybúza termett. Ami nagyobb baj, hogy nagyon alacsony lett az ára. A tavalyihoz képest lényegesen csökkent, s inkább a 2021-es árhoz közelít – tudtuk meg a vármegyei elnöktől. Mindezek mellett az inputanyagok árai még a tavalyi búzaárakat követik. A bizonytalanságot pedig tovább növeli az ukrán gabona megjelenése a tradícionális piacokon, mint Németország vagy Olaszország. – Ennek nem egy évre, hanem a következő évekre lesz kihatása, s sajnos azt látjuk, egyre jobban begyűrűzik a közös piacra. Látva az Európai Bizottság döntéseit, arra készülnek, hogy korlátlanul fog bejönni az ukrán termény Európába. Ez alapvetően fogja felborítani a teljes mezőgazdasági struktúrát – mutatott rá.
Szólláth Tibor elmondta még, hogy a napraforgó és a kukorica tekintetében szintén jó kilátások vannak a termés mennyiségére. Egyelőre azt látni, hogy szépen fejlődnek a termények, a kérdés viszont az, hogy milyen árakon tudják majd értékesíteni a gazdák.
Ukrajnában mintegy 5 millió hektáron vetettek napraforgót, ami irdatlan nagy mennyiség, s nagy valószínűséggel ez is be fog kerülni az európai piacra. Ebből a szempontból nincsenek túlságosan jó piaci kilátásaink
– tette hozzá.
Forrás: Napló-archív
Mintaprogram indult az öntözött területek bővítésére
A 2022-es év sok hiányosságra, megoldandó problémára hívta fel az agrárium figyelmét. Ilyen többek között az öntözés megoldása. Szólláth Tibortól megtudtuk, a tavalyi évben mintegy ezermilliárd forintnyi terméskiesés volt. A jelenlegi, központilag meghatározott fejlesztési terv szerint évente mintegy 17 milliárd forintot tudnak fordítani öntözésfejlesztésre, illetve vannak pályázati lehetőségek is erre, amellyel a hajdú-bihari gazdák élnek is.
– Most körülbelül 2 százaléknyi öntözött terület van a vármegyében, a különböző öntözésfejlesztési stratégiákban megfogalmazott cél 5-10 százalék között alakul. Ehhez viszont nagyobb léptékben kellene fejleszteni, amihez becslések szerint évente mintegy 100 milliárd forint kifejezetten erre a célra fordított forrásra is szükség lenne. Erre viszont most nincs lehetőség, így elkezdtünk a vármegyében egy mintaprogramot – mondta a vármegyei elnök.
Ennek lényege (amit a gazdák is már régóta kérnek), hogy a csatornák mindig, akár télen is fel legyenek töltve egy bizonyos üzemi szinten, mely egyrészről biztosítja a terület ökológiai vízpótlását, másrészről pedig még nem veszélyezteti a környező termőterületeket.
A gazdák kérésére a vízügy megvizsgálja, hogy az adott csatornába tud-e, s ha igen, milyen feltételek mellett vizet juttatni, illetve esetlegesen a gazdák hogyan tudnak ebben közreműködni. Ennek az ökológiai célú vízpótlásnak az egyértelmű pozitív hatásai mellett fontos, hogy száraz időben a vadak sincsenek veszélyeztetve a kiszáradástól, így vadgazdálkodási szempontból is előnyös.
Jobb vagy rosszabb az idei évünk?
A mezőgazdaságban úgy tartjuk, hogy 5-6 év átlagában kell gondolkodni. Az elmúlt 10 év valamennyi agrárágazatban – főleg a növénytermesztésben – jobbára nyereséges volt. A tavalyi év viszont megmutatta, hogy lehetnek olyan esztendők, amikor veszteséget kell elkönyvelnünk. Ha az idei év is olyan lesz, hogy a rossz minőségű termést a gazdák nem tudják eladni, akkor komoly pénzügyi gondot okozhat ez a körülmény a jelenlegi inputanyag-árak mellett ebben a magas kamatkörnyezetben
– hívta fel a figyelmet a NAK vármegyei elnöke.
