Fenyegetés és rémhírkeltés: van, ahol leállt a Jéger

Mint ahogy a hír ismert, a napokban halálosan megfenyegették az országos jégkármérséklő rendszer (Jéger) több generátorkezelőjét, mert egyes felvetések szerint a rendszer felelős az Alföldön tapasztalt aszályért. Az üggyel kapcsolatban Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét kérdeztük.

Válaszában úgy fogalmazott, tudományosan bizonyított tény, hogy a Jéger rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt támasztják alá: például idén januárban és februárban szintén rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is jelentős mértékű aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhiteket, hogy a rendszer 2018 óta üzemel, és az elmúlt négy esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály. A rendszer üzembe helyezése előtt pedig például 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 2003-ban és 2007-ben is nagyon súlyos aszály volt, főképp a keleti országrészben.

Családokat félemlítettek meg

– A tartósan elhúzódó aszály miatt – amely egész Európát, illetve Magyarországot, azon belül pedig legfőképp a keleti országrészt sújtja – sok gazdálkodó elkeseredett, ami érthető. Ugyanakkor az elmúlt időszakban felerősödtek olyan – a realitást abszolút mellőző – hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. Ebben önkéntes „álmeteorológusok” is élharcosok, akiket a valódi meteorológus szakemberek – a kamarától is függetlenül – sorra cáfolnak. A „boszorkányüldözés” a hetekben egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a rendszer generátorkezelőit. Nagyon durva személyes, írásos, névtelen leveles, illetve telefonos fenyegetéseket is kaptak generátorkezelőink. Például van, akinek a családját is megfenyegették, illetve azzal fenyegetőztek, hogy rágyújtják a tarlót. De olyan is megesett, hogy húszfős társaság személyesen fenyegette a kezelőt, a rendőrséget is ki kellett hívni emiatt. Munkatársaink testi épségét mindenek elé helyezve egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott egyes generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállítottunk generátorokat. Valamint egyes generátorok kezelésére alapvetően a terjedő tévhitek miatt nincs jelentkező – fogalmazott Győrffy Balázs.

Következményekkel járhat

Az országos lefedettséget összesen 986 talajgenerátor biztosítja, annak viszont, hogy egyes területen most megszakadt az országos lefedettség, következményei lehetnek. Egyes területeken a rendszer nem tudja teljeskörűen biztosítani a jég elleni védekezést, s ez nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is érinti.
A szervezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a kamara megtette a jogi lépéseket, az ügyészségen feljelentést tett a fenyegetések, illetve a rémhírkeltés miatt. A leállított generátorok lekapcsolását egyeztették az érintett kezelőkkel. Valamint további generátorkezelőket ért fenyegetés vagy egyéb atrocitás, ezen kezelők saját felelősségükre továbbra is működtetik a berendezéseket.

Kitartanak a cél mellett

A Jéger rendszer jelenleg országos lefedettségű, de a hálózatot kiterjesztenék az országhatáron túlra is, hiszen a határ menti térség védelme még nagyobb biztonságot jelentene a hazai gazdaságra. Erről májusban a megyei közgyűlésen Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke beszélt. Érdeklődésünkre Győrffy Balázs megerősítette, ez a cél a jövőben is.
– A magyarországi rendszer működése előtti évhez, 2017-hez képest 2021-ben országszerte 42 százalékkal kisebb területre érkezett jégkárbejelentés. Éves szinten átlagosan 50 milliárd forintnyi érték megóvásáról beszélhetünk. Ezt a védelmet fokozná az, ha a szomszédos országok határközeli régióiban is üzemelne jégkármérséklő rendszer – magyarázta.

Hozzátette: a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, melyek nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoznak. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszországban, Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Kelet-Németországban) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség. 

BBI