A járvány alatt is helytállt a magyar gazdatársadalom

Találkozhattak, beszámolhattak az eredményekről, továbbá új célokat fogalmazhattak meg közösen a gazdák a Berettyóújfaluban tartott keddi gazdafórumon. Az esemény szakmai előadói vázolhatták a jelenlevőknek egyebek mellett azt, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult az agrárpolitika, a vidékfejlesztés különféle támogatási rendszerei, milyen eredményeket értek el az állattenyésztés, a kertészet vagy éppen az élelmiszeripar fejlesztésében.

Az elhangzott információk a gazdálkodások fejlesztését segíthették.

Az eseményen Vitányi István országgyűlési képviselő arra emlékeztetett:

bár zaklatott időket élünk, de a gazdák most is fegyelmezettek.

Örvendi László, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) alelnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: erőt próbáló és életbevágóan fontos időszak következik most, ugyanis a fiataloknak át kell adni a gazdaságot, és fontos, hogy azt családok vihessék tovább.

– Sokat fejlődött a magyar agrárium, de a következő időszak fontos kérdése lesz, hogy az a fiatal társadalmi réteg, aki vidéken képzeli el az életét, rendelkezik-e azzal a kellő tudással, amivel képes a forrásokat hasznosan becsatornázni a saját gazdaságába – tette hozzá Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke.

Helytállt a gazdatársadalom

Magyarország Kormányának kiemelt célja a mezőgazdaság, az agrárium, a magyar vidék fejlesztése, a közösségek építése és támogatása.

Magyarország Kormánya megháromszorozta azt a támogatást, ami az előző időszakban rendelkezésre állt, ez kellő keretet és fedezetet biztosít a megújulásra, a fejlődésre. A beruházási támogatásokat magába foglaló támogatási összeg 4300 milliárd forint

– hangsúlyozta Papp Zsolt György vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette, hogy sok vitát folytatnak annak érdekében, hogy valóban a gazdák legyenek a nyertesei ennek az időszaknak. Kiemelte sok más mellett a külterületi utakat, valamint a helyi piacok megújítását érintő fejlesztéseket, mint az elmúlt évek meghatározó beruházásait. Emellett új üzemek, állattartó telepek, ültetvények, üvegházak jöttek létre, új eszközök, gépek segítik a fejlődést, továbbá azt, hogy reagálhasson a változó igényekre az agrárium. Az ágazatok fejlesztését több százmilliárd forintnyi támogatás segítette, és az elmúlt időszakban versenyképes feldolgozóipar kialakítását kezdték meg a térségben.

Arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány idején is helytállt a gazdatársadalom, mellette kellő bátorsággal képes volt fejlesztésekre fordítani. Mint mondta, jól jellemzi mind a kormány elköteleződését, mind a gazdák hozzáállását a fejlesztésekhez az, hogy 1100 milliárd forintnyi pályázati konstrukciót hirdettek, amire 1600 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be.

A megújulás, a fejlődés, a digitalizáció, az egységes árualapképzés, a helyben megtermelhető alaphoz kapcsolható élelmiszer-feldolgozás a következő időszak feladata, de ugyanilyen fontos az is, hogy felkészüljenek a gazdák a 2023-tól induló közös agrárpolitikára, hiszen az új alapokra helyezi az agrártámogatások rendszerét. Ehhez támogatást nyújt az Agrárgazdasági Kamara, ami tudásával járul hozzá, hogy a gazdáknak egyszerű, könnyű és hatékony legyen a kérelembenyújtás. 

Tervezhetővé teszi a mezőgazdaságot, hogy jó kérelem járul hozzá egy ütemezhető, kiszámítható kifizetéshez

– fogalmazott a helyettes államtitkár.
 

Nehéz időszakot élünk

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a magyar országgyűlés alelnöke elmondta: a közös agrárpolitika reformjával kapcsolatos nemzeti stratégia elkészült, határidőre benyújtotta a kormány a múlt év végén. Mindez az elkövetkező öt esztendőre vonatkozóan tartalmazza azokat a lehetőségeket, amivel a gazdák élhetnek, kiemelten az egyes pillér, tehát a közvetlen támogatások tekintetében.

A magyar kormány az Európai Unióban egyedülálló módon a nemzeti kiegészítő támogatások maximumát biztosítja, ez 80 százalékot jelent.

A MAGOSZ elnöke kitért arra is, hogy az Ukrajnában zajló háború a világgazdaságra, az európai gazdaságra pedig kimondottan negatív hatást gyakorol. Ezt érzékelni lehet az energia, a műtrágya, a vetőmag, a gabona, a gépek árrobbanásán is. Szavai szerint most nagyon nehéz korszakot élünk, de ezen időszak alatt sincsenek egyedül a gazdák. – Abban vagyunk érdekeltek, hogy a felek minél hamarabb egyezzenek meg, és bízunk abban, hogy a háború lezárta után a gazdasági helyzet is normalizálódik. Egy biztos: vetni kell, mert másként nincs aratás – tette hozzá.

BBI