Gyökeresen megváltozott a munkaerőpiac, új alapokon az álláskeresés

A pandémia, immár csaknem két éve a munkaerőpiacon is érezteti hatását – tudtuk meg a szakembertől, akit munkaerőhiányról és régiónk jelenlegi helyzetéről is kérdeztünk. 

A munkaerőpiac nem állt vissza a pandémia előtti helyzetre, és előreláthatólag már nem is fog, mivel gyökereiben megváltozott; az álláskeresés más alapokra helyeződött

 – mondta el érdeklődésünkre Vitos Albert, a régiónkban működő HSA Group munkaerő-közvetítési üzletágvezetője. 

– Gyakori elvárás lett a munkavállalók részéről az, hogy – azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges – otthoni munkavégzésre is nyíljon lehetőség. Megállapítható továbbá, hogy a kiválasztás folyamata jelentősen felgyorsult. Találkoztam olyan esettel, amikor valaki hétfőn jelentkezett egy nyitott pozíciónkra, szerdán pedig már szólt, hogy elhelyezkedett, vagyis a dolgozó akár két nap alatt is munkahelyet válthat. Fontos, hogy a cégek alkalmazkodjanak ehhez az új helyzethez! A megváltozott munkaerőpiaci körülmények szükségessé teszik, hogy növeljék a tempót a toborzásban, gyors és jó döntéseket hozzanak. Ez nem könnyű, de ha nem veszik fel a versenyt, lemaradnak – hangsúlyozta Vitos Albert. 

Gyorsítani kell 

Tapasztalatai szerint ma már sokkal kevesebben jelentkeznek egy-egy álláshirdetésre, mint évekkel ezelőtt, és nagyon sok az irreleváns pályázat is: vagyis sokan pályáznak meg úgy pozíciókat, hogy az előírt alapvető feltételek közül többnek sem felelnek meg. 

Úgy véli, összességében ma egy munkát kereső ember sokkal több lehetőségből válogathat, mint néhány éve.

 – Visszatekintve az idei esztendőre, sokkal több jelöltet tudtunk elhelyezni, mint tavaly, ez árnyalja azt a kérdést, hogy van-e munkaerőhiány. Véleményem szerint nem munkaerőhiány van, hanem megváltozott a munkavállalók és a munkáltatók hozzáállása is. Utóbbiak közül sajnos sokan mára már elavult módszereket alkalmazva keresnek új munkatársakat, gyakran sikertelenül. Ezen változtatniuk kell, hogy az aktuális munkaerőpiacról eredményesen tudjanak toborozni. Ha nem gyorsítják fel folyamataikat, jelöltjeik ugyan lesznek, de mire interjúra kerülne sor, a legjobb pályázók már elhelyezkednek, és a fennmaradó jelentkezőket is elszalaszthatják, ha túl hosszúra nyúlik az ajánlattételig eltelt idő. Egyszerűen elveszítik a jó jelölteket, ha nem reagálnak kellő időben – mutatott rá a szakember. 

Arra a kérdésre, hogy mely szakmákban, mely területekre keresnek ma leginkább munkaerőt a cégek, azt válaszolta: 

elsősorban a szaktudással, műszaki ismeretekkel rendelkező, úgynevezett kékgalléros munkavállalók iránt van a legnagyobb kereslet.

Számos cég keres munkavállalókat operátor, lakatos, hegesztő, CNC-gépkezelő munkakörökbe, illetve az építőipari szakmák iránt is nagy a kereslet. Mindemellett, a fehérgalléros (jellemzően irodai) munkakörbe is sok munkavállalóra van szükség. – Számos lehetőség közül válogathatnak manapság az álláskeresők, ma csak az nem dolgozik, aki nem akar – sarkított egy kicsit Vitos Albert. 

Könnyebb helyzetben 

Elmondta, a kisgyermekes nők helyzete mára jelentősen javult. – Régebben nagyon sokat küzdöttünk azzal, hogy a munkáltatók kizárólag 8 órába kerestek dolgozókat, amit a kisgyermekesek nem tudtak vállalni. A cégek napjainkban sokkal rugalmasabban állnak ehhez a kérdéshez. Ha valaki például több nyelven beszél, de csak hat órában tud dolgozni, nagy valószínűséggel fel fogják venni. Gyakran lehetőséget adnak a munkáltatók a rugalmas munkaidőben vagy home office-ból való munkavégzésre egyaránt, ami egy kisgyermekes édesanya számára is lehetővé teszi a visszatérést a munkaerőpiacra. 

Részben a vírushelyzetnek is köszönhető, hogy a vállalatok nyitottabbak lettek a fent említett megoldásokra

 – magyarázta Vitos Albert. – Az ötven év felettiek helyzetét nagyban az adott munkáltató hozzáállása határozza meg. Ha egy cég meghozza a döntést, és alkalmaz egy ilyen korú munkavállalót, akkor nyilván már mérlegelte, hogy ezzel mit kockáztat és mit nyer. Az ötven év fölötti dolgozó valószínűleg hosszú távra tervez, nagy valószínűséggel nem fog pár év múlva továbbállni, nem utolsósorban nagyfokú szaktudást és tapasztalatot hoz magával, vagyis számtalan előnye van, ha ilyen munkavállalóval gazdagodik egy cég – sorolta. Közvetítőként és fejvadászként sok esetben rá kell világítani a fent felsorolt előnyökre, és arra, hogy az ötven év fölötti dolgozó alkalmazása nem jelent jelentős kockázatot! 

A szezonális foglalkoztatás kapcsán elmondta, napjainkban is jellemző, hogy például a karácsony előtti időszakra csupán 1-2 hétre/hónapra keresnek dolgozót a munkáltatók. – Hasonló igények nemcsak az ünnepek közeledtével, hanem nyáron is felmerülnek, amikor a mezőgazdasági munkák miatt nő meg az átmeneti munkaerőigény. Ezekben a rugalmas foglalkoztatási formákban rendszerint diákokat, nyugdíjasokat vagy alkalmi munkavállalókat helyezünk el – zárta Vitos Albert. 

A nagy „mágnes” hatása

Arról is érdeklődtünk, jellemző-e ma, hogy Debrecenbe jönnek vidékről a munkát keresők, vagy saját településükön is el tudnak helyezkedni. – Debrecenben jelentős változások vannak folyamatban, ami a munkaerőpiaci helyzetet illeti. Alakulóban van egy nagy „mágnes”, gondolok itt az ide települő cégekre, mely majd vonzani fogja a munkavállalókat azokról a területekről, ahol kevesebb a munkalehetőség. 

Már érződik a hatása, de még nem meghatározó. Meglátásaim szerint ez az elkövetkező 2-3 évben nagy mértékben erősödni fog

 – mondta Vitos Albert. 

SzT