Interjú

2021.01.04. 08:00

Dinamikusabb lesz az agrárium fejlődése

Kedvezőbb környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrár­vállalkozások. Jelentős változásokat hozott az új esztendő a mezőgazdaságban.

20201024 Hortobágy fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep és Darufesztivál. képen: Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere

Fotó: Napló-archív

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke nyilatkozott a Naplónak az idén életbelépő változásokról, továbbá a gazdálkodók ezzel kapcsolatos teendőiről.

Kiket érint ez a változás?

A változások hazánkban mintegy 300 ezer őstermelőt érintenek, de családi gazdaságból is van megközelítőleg 23 ezer, amelyekben 83 ezer tag tevékenykedik. Megyénkben az őstermelők száma meghaladja a 25 ezret, közülük 16,5 ezren egyéni igazolvánnyal, közel kilencezren közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek. A novemberben elfogadott törvény három működési formát szabályoz: az őstermelőket, az őstermelők családi gazdaságát (ŐCSG) – amely a jelenlegi családi gazdaságokat és közös őstermelőket egységesíti –, valamint új minősítő kategóriaként a családi mezőgazdasági társaságot (CSMT). Ezen működési formákhoz kapcsolódóan pedig új adózási szabályok fognak érvényesülni.

Miért volt szükség az új szabályozásra?

Nagyon bonyolult rendszer van jelenleg érvényben, és 20 éve nem változott a szabályozás. Így jöhetett létre olyan szituáció, hogy a kedvezmények kihasználására egy családon belül több vállalkozást is kialakítottak: például a férjnek, a feleségnek külön termelői jogosítványa van, plusz még egyéni vállalkozást vagy korlátolt felelősségű társaságot is alapítottak. Ez óriási adminisztráció, az érdemi feladatoktól rengeteg időt vesz el. A gazdaságok növekedése is nehézkessé, bonyolulttá vált. Ha ugyanis egy öttagú gazdaságban a fejenkénti, kedvezményesen adózó 8 milliós bevételnél, azaz 40 millió forintnál többet értek el, akkor a bevétel teljes egésze után kellett adót fizetni. Ezért sokan elhalasztották a fejlesztéseket, adózási okból egyszerűen nem érte meg. A megalkotott működési formák fő célja, hogy a kialakított új struktúra a jövőben ne csak adókedvezményeket nyújtson és a versenyképességet erősítse, hanem a generációváltást és a gazdaságátadást is elősegítse.

Mi változik az őstermelőknél?

Az egyik legfontosabb, hogy az új szabályok alapján kibővül az őstermelők tevékenységi köre. Ez alapján innentől a földforgalmi törvény szerinti mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet lehet majd végezni, például lehet falusi vendégasztalt üzemeltetni. Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig jelenhet meg. Ha az őstermelő a saját gazdaságban előállított alapanyagot dolgozza fel, és annak mennyisége nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározottat, akkor a termékfeldolgozás nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba. Továbbá a mindenkori minimálbérhez kötöttük a kedvezményes adózás értékhatárát. Így tehát felemelkedik a jelenleg 600 ezer forintos bevallásmentes kategória határa az éves minimálbér feléig, amely jelenleg nagyjából 1 millió forint. Az éves minimálbér tízszereséig, mintegy 20 millió forintig terjedő bevételösszegig lehetőség van az átalányadózás választására. Az éves minimálbér ötszöröséig – megközelítőleg 10 millió forintig – nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség, míg efelett az ezt meghaladó bevételösszeg 10 százaléka után kell szja-t fizetni. Vegyünk egy példát: 11 millió forintos árbevételnél a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot. Fontos megjegyezni, hogy 20 millió forint feletti árbevétel esetén az őstermelő csak a tételes költségelszámolás szabályai szerint adózhat. Jelentős kedvezmény továbbá, hogy a bevételek összegébe nem számít bele a normatív támogatások összege.

Hogyan működnek a jövőben a családi gazdaságok?

Új kategória az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG). Az őstermelőkre vonatkozó adózási értékhatárok itt is irányadók, de fel kell szorozni a tagok számával, a kedvezmény mértéke azonban nem lépheti túl a 4 fő után járót. 2021-től a 16. életévüket betöltött személyek kerülhetnek csak be az ŐCSG-be, kivéve, ha valaki már előtte is tagja volt a családi gazdaságnak. Az ŐCSG tagjainak pedig hozzátartozói viszonyban kell állniuk egymással. Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e CSMT-minősítéssel vagy sem – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

A mezőgazdaságból élőknek mit kell másként csinálni a jövőben, illetve van-e teendőjük a változással kapcsolatban?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részletesen tájékoztatja az érintetteket a családi gazdaságokról szóló törvénnyel kapcsolatban; a www.nak.hu/csg internetes oldal elméleti és gyakorlati segítséget is nyújt a gazdálkodóknak. Aki 2020. december 31-én hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, az 2021. január 1-jétől is őstermelőnek minősül, minden további teendő nélkül. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők és a családi gazdaságok tagjai az év elejétől személyükben őstermelőknek minősülnek, együttesen pedig ŐCSG-ként működnek tovább. Az ŐCSG képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították vagy a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban. A NAK ez ügyben adat­egyeztetést végez 2021. június 30-ig az őstermelőkkel. 2021. január 1-től őstermelőnek minősülnek a családi gazdaságok azon tagjai is, akik egyéni vállalkozóként folytatták tevékenységüket. Velük a NAK 2021. március 31-ig végez adategyeztetést. Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként történő nyilvántartásba vételt az, ha a kiegészítő tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is szerepel. Ha a családi gazdaság tagja az adat­egyeztetést követően egyéni vállalkozóként kívánja folytatni mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törölni kell. Ha pedig őstermelőként működik tovább, akkor az érintett mező- és erdőgazdasági tevékenységeket 2021. december 31-ig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból. Amennyiben egy támogatás (például fiatal gazda) igénybevételének feltétele volt az, hogy a tevékenység folytatása egyéni vállalkozóként történik, a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételt megtartottnak kell tekinteni akkor is, ha az igénylő 2021. január 1-től őstermelőként folytatja a tevékenységét (a támogatási feltételeknek megfelelőnek minősül). A törvény előírja, hogy 2021. június 30-ig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni, és az ŐCSG alapításáról szóló szerződést az NAK-nak be kell nyújtani. A Kamara ehhez készít mintaszerződést, amely a köztestület portálján lesz majd elérhető. A CSMT-minősítést a feltételeknek megfelelő gazdasági társaságoknak, szövetkezeteknek, erdőbirtokossági társulatoknak a NAK-nál kell majd kérelmezniük.

Kovács Zsolt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában